Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

rában) említi a Világos-tetőn látható „avarsáncokat" "*

3 Csorba Csaba 1977-ben őskori sáncokról ír.

44 Gyöngyöstarján templomától 5,6 km-re É-ÉNy-ra találhatók a vár maradványai a Világos-hegy 709 m tszf. magasságú csúcsán. A környezetéből rendkívül meredek oldalakkal kiemelkedő hegy É-on egy 515 m-es nyereggel kapcsolódik a Tót-hegyeshez (817 m). Ny-on a Máspataka, K-en a Mély-völgy szintjéhez viszonyított relatív magassága 250 m. Minden irányba kitűnő kilátás nyílik a várból. A felső vár füves, sziklafelszínén csak néhány fa és bokor van. A többi várrész erdő. A vár négy részből áll. A hegy legmagasabb részén az ovális alakú, 48 m hosszú, 16 m széles felső vár helyezkedik el. Ezt délről félkör alakban mély várárok veszi körbe, szélessége 6 m. A többi oldalon meredek, sziklás lejtők védik. D-i felében úgy tűnik, mesterségesen sziklába vágott helyiségek láthatók félig betöltődve. A felsővár területén egyébként a legtöbb helyen az alapszikláig lepusztult a felszín. A felsővárat DK-ről egy trapéz alakú második várrész követi, hossza 20 m. Ezután 6 m széles osztóárok, majd a harmadik várrész következik. Ennek 20 mx25 m-es alapterülete van. Az ezt követő újabb osztóárok 4 m széles, középütt egy 1 m-es sziklát benthagytak. Ez vagy az árok befej ezetlenségére utal, vagy a közlekedés megkönnyítése miatt hagyták meg. A fokozatosan elkeskenyedő negyedik várrész 65 m hosszú. A második, harmadik és negyedik várrészt Ny-ról egy 12,5 m széles terasz kíséri, eredetileg nyilván várárok. Érdekes, hogy külső peremén habarcsos kőfal maradványai látszanak. Elképzelhető, hogy ez csak az árok feltöltése után épült, ilyen módon jelentősen növelték a vár védett területét és a védővonalat közvetlenül a meredek hegyoldal pereméhez tolták előre. A negyedik várrészt keletről is terasz övezi, szélessége 4 m, egykor ez is árok lehetett. A vár védett területe 0,23 ha. Ebből a felsővár 0,06, a második várrész 0,07 ha, a harmadik várrész 0,05 ha, a negyedik 0,05 ha területű. Ha a teraszok, árkok területét is beszámítjuk, akkor a külső körítőfal megépítése után 0,4 ha-ra nőtt a védett terület. Szórványosan apró, fehér színű kerámiatöredékek, paticsdarabok gyűjthetők a várban. Gyöngyössolymos-Dezsővár 1906-ban Gerecze Péter említi,

4 1909-ben Hanák Kolos,

46 majd Bartalos Gyula, mint ősvárat.

47 Pásztor röviden 1911-ben, majd 1933-ben megjelent könyvében részletesebben foglalkozik vele.

48 Alaptalanul azt feltételezi, hogy Dezsővár a középkorban a Kishegyen volt, és a mai vármaradvány ennek csak egy figyelőtornya lehetett. Újabban Fehér Miklós

49 és Csorba Csaba

50 emJMk. A falu templomától 2,5 km-re É-ra, a 388 m magas Kishegy függőleges sziklafalban végződő, keskeny, meredek oldalú É-i hegynyúlványán található Dezsővár helye. A hegyet ÉK-en a Kis-Hidas-folyás, ÉNy-on a Nagy-patak völgye övezi. A vár tszf. magassága 320 m, a völgy fölé 30 m-rel emelkedik. A vár területéről jól belátható a Nagy-patak völgye. Ezen a völgyön át közelíthető meg a solymosi határ két másik középkori vára is. 43. GERÖ László 1968. 301. 44: CSORBA Csaba 1977. 399. 45. GERECZE Péter 1906. 375. 46. HANÁK Kolos 1909. 66. 47. BARTALOS Gyula 1909. 436. 48. PÁSZTOR József 1911. VI. 1.; 1933. 4, 6, 56-58. 49. VK 1975. 129-130.; FEHÉR 1978. 282-283. 50. CSORBA Csaba 1977. 391. 6* 83