Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

A patai esperesi templom romjainak a sorsa megpecsételődött. 1975-ben olyan radikális földeihordás, kibontás történt, hogy az állag romlását megakasztó befedésre többé gondolni sem lehet. Kátránypapír, műanyag és csekély földréteg együttese már nem lehet elegendő a jövő évtizedeinek az átvészeléséhez. Az 1976. évi javaslatunkra 1979. február 20-án a templom területét védetté nyilvánították:

4 ez volt az utolsó lépés, amelyet a kiemelkedő történeti objektumunk érdekében tehettünk. A templom földrajzi helyzete, történeti adatai Gyöngyöspata Várhegy keleti nagy nyúlványának a fennsíkját jelenleg, s már a múlt század elején, Pócnak, Polcnak, Póctetőnek, a délkeleti oldalát Előmálnak, az északkeleti lejtőt Hátu-málnak nevezték. A XVIII. század forrásadataiban az egész kiemelkedés a Várhegytől keletre Előmáli szöllöhegy vagy Előhegy néven szerepel. Valószínű, hogy ez utóbbi helynevet használták a középkorban, az Előhegy DK-i oldalát pedig Előmál kifejezéssel illették.

5 Az Előhegy a nyugati végén csonkakúpszerűen kimagasodó Várheggyel együtt tektonikailag azonos vulkanikus képződmény, kőzete andezit.

6 A Várhegy magassági pontja a tetejének nyugati szélén található, 260 m Adria feletti szinttel, a Várhegy közepén lévő kis térség 262 m. Az Előhegy fennsíkjának legmagasabb része 255 m. A Szt. Péter templom a fennsík DK-i peremén épült, 252 m magasságban.

7 A templom a Várhegy Árpád-kori sáncának DK-i (a legközelebbi) részétől 230 m-re épült; a külső vár sáncának déli nyomvonalától a déli hajófal 75 m-re, a keletitől a szentély 50 m-re található (2. kép).

8 Gyöngyöspatán két patak folyik keresztül: a Zám és ettől keletre a Danka-patak a falu déli végén egyesülve halad tovább. A vár alatt a Danka-patak partjának magassága északon 190, délen 189 m. A plébánia templom küszöbszintje 202,53 m. Az előmáli oldal aljánál kialakított út 210 m magasan van (1. kép).

9 Az 1890. évi gyöngyöspatai kataszteri térképen, amelyen lelőhelyünk Pócz néven szerepel, egy nyugat-keleti irányú kis téglalap alakú parcella 1293-as számmal látható, azzal a megjegyzéssel, hogy kopár, köves terméketlen föld 76 négyszögöl terjedelemben (azaz 273,6 m ).

10 Látni fogjuk, hogy a templom alaprajza által befedett terület ezzel csaknem azonos és pontosan a szóban forgó parcellán belül található. A múlt század második felében megkezdett községi birtokrendezések, tagosítások alkalmával bontották le a templomromot, amelyhez csupán a helyi plébános beleegyezésére volt szükség. Soós Elemér 191 l-ben megjelent dolgozatában idézte Bognár István gyöngyöspatai kerülő elbeszélését, aki ifjonti korában maga is részt vett a templom elbontásában. Három „kriptaboltozat" ragadt meg a leginkább az emlékezetében. „Kettőt egészen széjjelhánytak, egy még megmaradt, de ezt is betemették."

1 * 4. Kulturális Minisztérium ügyiratszám 33503/1979. 5. SUGÁR István 1966. 51., 95. -Avartól keletre elterülő partot a nép Patócsnak is nevezte: MELKO György 1909. jún. 1. 6. CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY Erika 1973.18. 7. KOVÁCS Béla 1974.237. - NOVÁKI Gyula 1975. 53. 8. A külső sánc felmérését Nováki Gyula és Sándorfl György végezte 1974-ben, amikor a templom helyzetét is rögzítették. A rajzot a szerző Nováki Gyula térképéről készítette. 9. ÁFTH L-34-4-D-a-l 1963. évi felmérés alapján. A templom feltárásánál a szerző csak relatív szinteket mért. 10. A gyöngyösi telekkönyvi hivatal 24. térkép szelvényét a szerző másolta le, a telekkönyvi adatokat Budai József jegyezte ki és nyomban közölte 1968. nov. 27-én kelt levelében. 11. SOÓS Elemér 1911.55. 8