Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

42. kép. Sztavogorodka Szt. Mihály templom (P. A. Rappoport után) Perejaszlav-Hmelnickiben M. K. Karger 1952-ben szabálytalan négyzetes 10,2-10,5 m, ül. 7,5-8 m belső hajóval, a pataihoz hasonló apszissal, kívül 15,8 m hosszúra épült, a XI. sz. második felére keltezett templomot tárt fel. Hogy a pilléralapozások nélküli, osztatlan belső teret miként fedték be, arról egyetlen publikáció sem szól. Az alapozás darázskő (1-1,4 m széles) és 0,85 m mély. A felmenő falak téglából készültek. A sarkoknál és a nyugati részen rövid támpilléres nyúlványok láthatók. A diadalívnél a befelé meghosszabbított hajóvállak miatt a szentély nyílása beszűkült. A nyugati falhoz kis előcsarnok épült.

144 A patai II. templom hasonmásaira nem lelünk a feltárt oroszországi műemléki anyagban sem. Azonban néhány objektum alaprajzán alaki-szerkezeti és méretbeli párhuzamok együttese is kimutatható. Kérdés, hogy ezek az analógiák tényleges oroszföldi kapcsolatra utalhatnak-e vagy a patai II. templom alaprajza csupán a hazai (és külföldi) centrális építmények hatását tükrözi? A Mátra vidékén a XI. sz. második felében a nyújtott egyhajós, síkfödémes egyházaknál szinte jellemzőbb volt a centrális építmények változatos látványa. Hiszen Abasárott már állt a keresztelő kápolna kör alakú építménye, ahol középen oszlopok tartották a boltozatot és a belső falsíkot is oszlopok tagolták,

145 mint a már ekkorra elkészült négyzetes hajójú tarnaszentmáriai templomét.

146 Nem lehet véletlen, hogy Abasár144. RAPPOPORT P. A. 1982. 35-36., 124/48. kép. 145. NAGY Árpád 1973. 78. 146. CSEMEGI József 1949. 92-107. 63