Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
Azaz István érméje keltező értékének legfiatalabb (felső) határát nézve István kora végéhez vagy uralmának első feléhez érünk a következtetésünkkel, a középértékkel számolva lényegében oda, ahová a valószínűbb alternatíva révén jutottunk. A II. templom megépítésének idejére vonatkozólag természetesen ez a második változat nem nyújt tájékoztatást. A templom körüli temető szegényes keltező értékű leletei közül kiemelkedik az 1. sír kosaras fülbevalója. Láttuk, hogy ezt a 16-18 éves nő fején viselt fülbevalópárt a legvalószínűbben 950-1040 közötti időszakban készíthették; István koránál későbbi készítési időre alig lehet gondolni. Az 1. sír az I. templom déli hajófalától több mint 15 méterre került napvilágra. Azaz legalább a második, esetleg a harmadik templom körül temetkező nemzedékhez tartozott. A sír megásása a fülbevalót és a nő életkorát nézve a XI. sz. közepe tájánál későbbre aligha tehető. Ez azt is jelenti, hogy a temető kezdeteit István uralma második felénél későbbre aligha keltezhetjük. Következésképpen a patai I. templom Szent István uralmának első évtizedeiben épült meg. Akármelyik oldalról közelítünk, bármelyik alternatívát választjuk, első királyunk uralmának kezdeti szakaszánoz érünk, ha középértékekkel számolunk. De szélsőséges feltételezések is Szent István korába vezetnek. A gyöngyöspatai vár Szt. Péter temploma tehát bizonyosan István-kori eredetű és az a valószínű, hogy a XI. sz. első évtizedében már megépült. Amíg az I. templom korának meghatározásához a helyszíni régészeti megfigyelések, leletek elegendőnek bizonyulnak, addig a II. templom építésének és sorsának a rekonstruálásához már a falu plébániatemplomának az építéstörténeti adatait is figyelembe kell vennünk. Hiszen még abban az esetben is, ha elfogadjuk az István dénárnak a II. templom fundamentumához való lehelyezésének a gondolatát, ebből ugyan természetszerűleg a II. templom megépítésének a korára következtethetünk, de a templom további sorsára, abszolút időben számolva, megfigyeléseink és leleteink már nem nyújtanak elegendő támpontokat. István pénzének leletkörülményeit pedig másképpen értelmezve (hogy ti. építkezéssel kapcsolatos sírdúlás eredménye), a II. templom megépítésének a kora is bizonytalanná válik. A gyöngyöspatai plébániatemplommal való összefüggések feltárásával azonban jelentős fogódzó ponthoz jutunk. Sőt, a II. templom további életének viszonylagos kronológiai rendje is abszolút időértékeket kaphat. A falu korai plébániatemploma, Kovács Béla 1970—71. évi nagy volumenű feltárása még közöletlen. De Kovács részletes ásatási összefoglalókat publikált, s ezek adatait valósan tudjuk értelmezni, hiszen nemcsak helyszíni tájékoztatást kaptunk, hanem baráti szívességből az ásatási dokumentációt és a sírleleteit is megismerhettük. Gyöngyöspatán a jelenlegi gótikus templomon belül Kovács olyan templomot talált, amelyen az Árpád-korban legalább három építési korszak állapítható meg. Egy a XI. században megépült, patkó alakú szentélyű, 13,6 m külhosszúságú templomot É felé később oldalkápolnával bővítettek (két boltszakasszal, 6,6x4,5 m belméretekkei). A XIII. században a hajót 3 m-rel meghosszabbították, négyzetes, egyenes záródású szentélyt építettek, s így a templom belső hossza 17,25 m lett, azaz csaknem egy méterrel túlszárnyalta a patai II. vártemplomot. Az oldalkápolnához kelet felől pedig újabbat építettek és egy sekrestyét is, amelynek e szentélybe való bejárati nyílása ma is látható. 78 A XIV. század első feléből való ránk maradt pápai tizedjegyzékekben Patán csak a Boldogságos Szűz Mária plébánia templomról történik említés, a Szt. Péter templomról nincs szó. Ez egy már régóta befejeződött folyamat végeredményét tükrözi: a plébániatemplom rangemelkedése és az esperesi vártemplom degradációja már korábban, a XIII. 78. KOVÁCS Béla 1971. 85-86., 1972. 92. 4* 51
