Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
Nagyobb fontosságú számunkra a templomnak egy olyan lelete, amely nem sírban fordult elő. Említettük, hogy a II. templomnak a fundamentum aljáig elpusztult a déli hajófala. Az alapfalak legalsó kőrétege a DNy-i és DK-i sarkoknál szerencsére megmaradt, a kettő között pedig habarcsos-kőtörmelékes fehéressáv jelezte az egykori fal nyomvonalát. Ásatásunk utolsó szakaszában, 1975 júniusában került sor e rész kitisztítására. A DK-i szegletnél kívül, amikor a legrégibb patai munkatársamra bíztam itt a nyomvonal szélének a gyalulását — a derék embernek kiírom újra a nevét: PohárdiIstván - pénzérme került napvilágra. Nem kétséges, hogy a fundamentum alapárkának az alján hevert az ezüst dénár, STEPHANUS REX REGIA CIVITAS felirattal. Ez a Magyar Éremhatározó legelső, Szt. István király érméjeként ismert típus (17. kép, 25. kép). 75 A Szent Péter templom építéstörténete Építéstörténeti rekonstrukciónknál a relatív időrendi eredményeket, az abszolút kronológia keltező értékű leleteit és a falu Szűz Mária plébániatemplomának építéstörténeti adatait összességükben kell figyelembe vennünk. Ha a II. templom DK-i sarkánál talált érme az eredeti helyen került felszínre, akkor ez építéstörténeti rekonstrukciónk sarkalatos pontját képezheti. Hiszen ez esetben nyilvánvaló, hogy Szt. István dénárjának lehelyezése (sokkal kevésbé elvesztése) után közvetlenül épült fel a II. templom. Szent István pénzei nemcsak a maga korában, hanem Péter és Aba Sámuel uralma alatt is közkézen forogtak. I. Endre trónra jutásától kezdve azonban - a pénzek évi kibocsátásával — nemcsak a magyar pénzérmék viszonylagos ritkasága volt megszűnőben, hanem az érmék keltező értéke is megnövekedett. Gedai István véleményével egyezve 76 Szent István pénzei elhelyezésének valószínű felső határát I. Endre és Béla uralkodásai időszakában jelölhetjük meg. Egy Salamon-kori keltezés már igen szélsőséges feltételezés lenne. Az alsó határt természetesen a magyar pénzverés kezdetei jelenthetik. A felső határt figyelembe véve, a patai II. templom valószínűleg I. Endre (1048-1060) vagy I. Béla (1060—1063) idejében már megépült. A korábbi kisebb, egyenes záródású szentéllyel épített templom felszentelésének az idejét viszont nem tehetjük csupán egy—másfél évtizeddel korábbra; Péter vagy Aba Sámuel éveire. Ez utóbbi esetben fel kellene tennünk egy abszurditást is: egy akkor még újnak számító templomot, amelyet Sámuel király építtetett, az Endrével Magyarországra érkező egyik Aba fiú kezdeményezésére lebontattak. A patai I. templom ennélfogva a Stephanus Rex érme keltező értékének a felső határát figyelembe véve sem épülhetett Szent István koránál később. Ha úgy gondoljuk, hogy István király dénárja a II. templom DK-i sarkánál egy az építéskor ott talált sírból került a fundamentum aljához (a csontokat pedig eltávolították, a sír nyomait eltüntették) — valószínűtlen, de nem kizárt eshetőség 7 7 - az érme keltező értéke még így sem szűnt meg. Ekkor ugyanis azt kell megállapítanunk, hogy a II. templom déli hajófalának építésekor egy Szt. István dénárjával útnak indított ember sírját bolygatták meg, amely az I. templom körüli létesített temető használatának első, talán második nemzedékéhez tartozhatott. Ez esetben az I. templom a szóban forgó érmével datált sír keletkezése előtt egy-két évtizeddel, esetleg csaknem fél évszázaddal épült meg. 75. CNH. 1. - HUSZÁR Lajos 1979.1. sz. 76. Gedai István baráti szóbeli tájékoztatása alapján. 77. Erre a lehetőségre nyomatékkal Nagy Emese figyelmeztette a szerzőt (1983 őszén). 50
