Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

és görög keresztek mellett olyan fülbevalók is előfordultak a temetőben, amelyek - a Horvátországban egyébként rendkívül ritka - négykosaras dísszel voltak felszerelve (kettő a karikán kétoldalt, kettő középen egyazon tengelyben). A tojásdad kosarak hálózata kettős sodrott huzalból hosszanti ívben készült, pontosan úgy, mint az említett Zalavár— Borjúállás szigeti egykosaras csüngővel készült fülbevalón.

61 Bár a sziszeki leletek régi gyűjtésből kerültek múzeumba, másrészt Müller leletei még közöletlenek, mégis nagyon valószínű, hogy kronológiai szempontból a dunántúli fülbevaló formának a sziszeki nem tekinthető az előzményének. Egyáltalán nem világos, hogy Dalmácia mennyiben volt az adó fél a kosaras csüngőknek IX-X. sz.-i morvaországi jelentkezésénél. A morva és cseh területeken napvilágra kerültek általában 4—12 kosarasak (37. kép), jugoszláviai példányok viszont kevés kivétellel háromkosarasok. A három kosárdísz nem pusztán számszerű különbséget fejez ki, hanem más típust: a kosarak a karikán egymás mellett sorakoznak és a kosarak tengelyét a fülkarika képezi, nem csüngnek tehát fürtösen, mint a sokkosarasok. Morvaországban a háromkosaras függők készítésének és viseletének a szokása éppen a későiség jele: a legkésőbbi, a nagymorva kultúrában a legtovább élő temetők anyagában már háromkosarasakat is találtunk, mint például a IX—X. század fordulójától a XI. sz. elejéig keltezett pïedmosti temetőben (38. kép).

62 37. kép. Kosaras fülbevaló Staré Mesto 38. kép. S végű hajkarika kosaras fülbevalóra fűzve temetőjébó'l (Vilém Hruby után) a predmoSti temetó'bó'l (Borivof Dostal után) Karantánia ebben a vonatkozásban nem tekinthető összekötő kapocsnak Dalmácia és Morvaország között. Paola Korosec leletkataszterében

6 3 egyetlen kosaras csüngős fülbevaló szerepel: ez a Villach melletti vegyes lakosságú zsidó kereskedő településhez tartozó Judenblichi temető egyik sírjában került napvilágra. A IX. sz. második felére keltezhető, morva területen jól ismert ezüst nyaklánc és a Köttlach-kultúra korai holdsarlós 61. HORVÁT Andela 1954. 104. és 4. kép.: A szerzó' kifejtette, hogy Sziszek a XI-XII. században kulturálisan Pannóniához tartozott, bár eró's dalmáciai kapcsolatok megfigyelhetők a leletanyagban. 62. DOSTAL Borivoj 1966. 93., 155-159, XXIV. t. 63. KORO§EC Paola 1979.

1—II. 46