Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

technikával készült római kori fülbevalócsüngőkből formálódhatott ki.

s 5 A nagy fülkarikára egymás mellé szerelt háromkosaras fülbevaló divatja is (Közép-Európában a IX—XI. századból) bizánci eredetű lehet, de közvetlen előképére nem tudunk rámutatni. Típusfejlődésük mindenesetre a karikára húzott, granulált ékítményű, lemezesen képzett gömbös (tojásdad) fülbevalókkal együtt haladt, s ezek előzményét, az egyetlen tojásdad lemezes fülbevalókat a VII—VIII. századi avar kori anyagból jól ismerjük. A jugoszláviai lemezes és kosaras ilyen fülönfüggők lelőhelyeinek újabb topografikus feldolgozásai a nagyszerű szakember, Ljubo Karaman által már fél évszázada felrajzolt képen inkább csak finomítottak, mint alapvetően módosítottak. A leletsűrűséget és a változatok számát figyelembe véve a kosaras fülbevalók lelőhelyeinek fő területét csakúgy, mint a lemezes, granulált díszes csüngőjű függőkét Karaman a történelmi Horvátország központi vidékére, a Cetina és a Zrmanja folyók közötti területre lokalizálta. A IX. században felvirágzó helyi horvát ötvösségről írt, amelynek az indítását az adta, hogy a bizánci kultúrával a VII—VIII. században kapcsolatba kerültek. Ezt bizonyítandó Karaman bemutatta a Trilj-i temető egyik leletegyüttesét, amely V. Konstantinos (741—775) érméjével keltezett. Azonban a bemutatott granulált díszű lemezes, belül üreges tojásdad ékítménnyel felszerelt fülönfüggők nem tekinthetők közvetlen előzménynek. A tojásdad lemezekre forrasztott, azokat hurkosán behálózó huzaldísznek a lemezektől különvált, önálló — kosaras — megjelenítése olyan újítás, amely egy tipológiai fejlődés törvényszerűségeként nem értelmezhető. Kiss Gábor vizsgálatai is odavezettek, hogy megállapíthatta: az avar kori tojásdad lemezgömbös fülbevalóformákból nem lehet levezetni a tokaji kincs háromgömbös fülönfüggő típusát

5 7 (és hozzátehetem: a tisztán kosaras fülbevalótípusokat). A dalmáciai háromkosaras függők viseletének kezdeteire vonatkozólag ma is időrendi bizonytalanság uralkodik. Slavenkz Ercegovic és különösen DuSan Jelovina kutatásai e tekintetben még nem hoztak látványos eredményt; más vonatkozásban tágították az ismereteinket. A háromkosaras fülönfüggők, a korábbi elképzelésekkel ellentétben szerintük Jugoszlávia nagyobb területén mutathatók ki, noha a központi rész az új leletkataszter alapján is Észak-Dalmácia, kivéve a Themas-ok városait, ahol még nem kerültek napvilágra. Hercegovina, Nyugat-Bosznia és a pannóniai Horvátország előfordulásuk peremterületei. Tulajdonképpen a Stipe Gunjaca által kikövetkeztetett knini ötvösközpont feltételezése is összhangban van Karaman megállapításával, amelyekből csupán azt kérdőjelezték meg, hogy a horvát ötvösség a IX—X. századi virágzását követően, a XI. században (a Bjelo Brdo kultúra ékszereinek jelentkezésével párhuzamosan) valóban lehanyatlott-e és beszélhetünk-e az óhorvát ékszerformák fokozatos eltűnéséről.

5 8 Ez utóbbiról bizonyosan nem, hiszen Gunjaca a Brnaz-i temetőben Nagy Lajos érméjével darált sírok körében is feltárt kosaras függőket.

5 9 Gacka—

Pole temetőjében is találkozunk a szokott háromkosaras-típussal, holott a temető kezdő vereté egy XII. századi velencei pénz, az utolsó pedig egy XVIII. századi raguzai érme.

60 Ami a XI. századi észak-horvátországi kosaras függők problematikáját illeti, a régi Sziszek területén felszínre került leletegyüttesre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Itt a Bjelo Brdo kultúra jól ismert öntött fürtös és félholddíszes fülönfüggői, S végű hajkarikák 55. Ilyeneket mutatott be: BÓNA István 1976. XVII. t. 56. KARAMAN Ljubo 1940. 67-100. 57. KISS Gábor 1983.110. 58. JELOVINA DuSan-VRSALOVIŐ Dasen 1966. 87., 94. -JELOVINA DuSan 1964. 98-99. 59. GUNJACA Stipe 1955.121:13. sír, 126.: 88. sír 60. ERCEGOVIC" Slavenka 1960. 253-54. 45