Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
В) A temetkezések vallomása 1. А 78. temetkezést а П. templom északi fala a törzse felső részétől kezdődőleg megsemmisítette, mivel a temetkezés tájolása és a hajó falának iránya hegyesszöget alkotott (3. kép, 30. kép). Tegyük fel, hogy a szóban forgó sír halottját csonkított testtel (csak fejjel és a felső törzzsel) temették el a II. templom hajófáához, és szándékoltan nem azzal párhuzamosan. Eme szélsőséges feltételezésnek lehet valóságos alapja. 2. Ferdinánd 1529. évi érméjével keltezett 77. sír halottjának a gödre (a feneke) az I. templom padlószintjén volt (29. kép). Mivel ez időben a templom még nem volt romos, ezért a padlószint fölött még nem keletkezhetett vastag földréteg. Tehát a halott — amennyiben az I. templom a későbbi — kőládában nyugodhatott, amelynek tetejét és oldalait a kőbányászok a XIX. században szétcsákányozták. — Ebben az okoskodásban a hiba ott van, hogy a halott alatt sem találtunk kőlapot, márpedig olyan késő középkori kőládás sír, amely alul béleletlen, eddig még nem került felszínre. 3. A XVIII—XIX. századi kereszteletlen csecsemőket, akiket a plébános utasítására temettek a romos templomban, 5 esetben az I. templom falán, egy esetben az I. és a II. templom északi hajófala között tártuk fel. A sírok zömét ovális területen a II. templomhajó mértani közepe körül találtuk (3. kép). Tegyük fel, hogy az 5 szóban forgó helyen a romos falakon rést vágtak és így kerültek a csecsemősírok az I. templom falaira, s nem azért, mivelhogy a csecsemők temetésekor ezek a falak a felszínen nem voltak láthatók. A kőtörő csákányt végeredményben asszonyok is forgathatták. — Feltehető továbbá, hogy a csecsemősírok zömét azért ásták az I. templom hossztengelyétől délre, mivel a 77. sír a feltevés szerinti későinek tartott I. templom északi hajófalánál még a XVIII—XIX. században látható volt. — Csakhogy a 74. csecsemősír gödre semmisíthette meg a 77. temetkezés koponyáját. Ha itt a kőládás sír látható lett volna, ez nem fordul elő. A 77. sír „szarkofágjáról" pedig fentebb már kifejtettük az álláspontunkat. A temetkezési stratigráfiai megfigyelések nem nyújtanak kétségtelen bizonyítékokat, elsősorban ezért, mivel a temetkezési szokások szélsőséges, irracionális eseteivel is természetszerűleg számolni lehet. De látnunk kell, hogy a sok szélsőséges feltételezés együttesen az elképzelések valószerűségét megkérdőjelezi. Az építési adataink fenti sorában, azokkal összesítve pedig már annyira megterhelik az egyenes záródású templom későiségéről vallott hagyományos feltételezést, hogy nem tudjuk vállalni. Meggyőződtünk tehát arról, hogy az I. templom volt Gyöngyöspatán a Várhegyen a koraibb, az első építmény. *** Vajon mekkora idő telt el, amíg sor került a II. templom megépítésére, azaz a koraibb, egyenes szentélyzáródású templom jelentős bővítésére, átalakítására? A relatív időrendi adatok csak egy minimális alsó határra utalnak: bizonyos, hogy nem ugyanazon nemzedék építette fel és bontotta le az I. templomot, azaz legalább fél évszázadig fennállt. Erre utal az a körülmény is, hogy a síkfödémes szentélyt utólag boltozták be. Sokkal könnyebb a II. templom északi hajójához bekötetlenül épített oldalkápolna (16. kép) viszonylagos időrendi helyzetét tisztázni; hiszen nyilvánvaló, hogy csak. a II. templom felépítése után készült. Az persze megint nem tudható, hogy mennyi idő elteltével jutottak erre az elhatározásra. Ujabb relatív időrendi adatot nyújt az a körülmény, hogy az oldalkápolna két temetkezését exhumálták: az egyik sírgödörben koporsókapocs39
