Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Viga Gyula: Bükk hegységi adatok a jószág teleltetéséhez

mobilitással ők rendelkeztek a szó gyakorlati értelmében, s társadalmilag is. Az erdei munkáknál, s a rövid távon való fuvarozásnál az 1930-as évekig főleg ökröket igáztak, a lovak csak századunk második harmadában vették át a vezető szerepet a bükki fuvarozásban. (Lásd statisztikát

5

. Ó- és Ujmassa, valamint Hámor Miskolc részei, így önálló statisztikai sor nem áll rendelkezésünkre róluk.) Az igás állatok, így az ökrök tartása létfeltétel volt tehát falvaink számára, ám a falvak köves, terméketlen határa közel sem termett elegendő takarmányt. A gazdák kis részének sem termett meg az a takarmánymennyiség, amellyel állatait ősztől tavaszig kiteleltethette volna. Tavasztól őszig is szűkös volt a legelő, a napközben igázott jószágokat éjjel a legelőre csapták. A téli takarmány azonban még több gondot okozott. Kifejezi mindezt a falvak földterületének megoszlása is.

6 Bükkszentkereszt Év ossz. terület Szántó Rét Legelő 1985 432 191 13 111 51 1913 5599 155 47 98 5222 1935 4687 160 41 102 4294 1966 4687 155 40 165 4166 5. Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. III. Községsoros adatok. Szarvasmarha-és lóállomány. 6. Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. III. Községsoros adatok. Földterület. Bükkszentkereszt Év Szarvasmarha Ebből igás ökör Ló 1895 309 73 60 1911 373 56 83 1935 230 22 217 1942 349 46 147 1966 202 1 112 Bükkszentlászló Év Szarvasmarha Ebből igás ökör Ló 1895 256 93 36 1911 213 42 20 1935 137 19 66 1942 245 25 38 1966 145 Répáshuta 14 Év Szarvasmarha Ebből igás ökör Ló 1895 207 40 40 1911 181 36 29 1935 175 58 70 1942 264 56 71 1966 295 6 38