Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

A két világháború között a Bükk vidékének 17 településén csaknem 1000 barlanglakást tartottak nyüván, melynek néprajzi szempontú vizsgálatát megszűnésük utolsó fázisában végeztem el.

5 3 A kutatás elsősorban a tárgyi emlékekre szorítkozott, azaz a meg megfigyelhető, leírható üregekre, melyeknek számos típusát lehet elkülöníteni az elhelyezés, az alaprajz, a tüzelőberendezés formái, vagy a lakáshasználat szemszögéből. Bejáratuk 'többnyire a kőzet függőlegesre lemetszett falán nyflik az első lakótérbe, ahová egyenes irányban, vagy derékszögben egyéb helyiségek csatlakoznak, de arra is van példa, hogy a homlokzatról mindnek külön bejárata van. A konyhához, szobához gyakran borospince és istálló tartozik, amiből az következik, hogy barlanglakásokban egykor nemcsak szegény családok laktak, hanem a társadalom magasabb rétegeihez tartozók is (18-19. kép). SÍROK MÁPTIdOK U.A. TÓTH MIKlÓi HAZA HOMLOKZAT **•*••

SO 19. kép. Balról földszintes, jobbról emeletes barlanglakás homlokzata A jelenkor emlékeinek megfigyelése, leírása mellett a néphagyományban, a levéltárakban és különböző művelődéstörténeti forrásokban végzett kutatások a barlanglakás egyéb kezdetlegesebb formáit is felfedték. Közéjük tartozik a természetes barlangban, annak elején összetákolt kőkunyhó (20. kép), vagy az ősember barlangjában ^alakított, csupán modernebb tűzhellyel ellátott üveghutai munkáslakás (Répáshután) a XVIII. szazadban. A korai kezdetekhez viszonyítva, a barlanglakás csak későn, a XIII. szazadban 53. BAKÓ Ferenc 1970-1971; Uő.: 1977. AL*TO