Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

16. kép. Kőbe vájt pásztorkunyhó, „kőbojtár", előtte ülőpatka, felette kaptárfülke. Felföld, Egerszalók. Bakó Ferenc felvétele A barlangépítmények kutatásában az etnográfia jelentős eredményeket ért el és megállapította, hogy klasszikus területük a Földközi-tenger vidéke, melynek északi peremterülete a Kárpát-medence.

49 Kőbe vájt építményekről ebben a régióban többfelé van tudomásunk, így Erdélyben (Románia), Szlovákiában a Garam folyó völgyének középső szakaszán, a Dunántúlon a Balaton-felvidéken és Észak-Magyarországon, sőt még Budapest területén és környékén is.

50 E főként vulkáni tufába vájt építmények mellett a Kárpát-medence néhány kisebb táján a barlanglakásokat homokkőbe és löszbe vágták. Ilyen üregeket ismerünk a Dunántúl keleti széléről és a Tisza torkolatának közeléből, Titelről (Jugoszlávia)

5 ! (17. kép). Ezek a kisebb-nagyobb zónák főleg magyarlakta területeken vannak, de kialakulásuk és használatuk nem köthető a magyar etnikumhoz. Az Árpád-korból már ismert tihanyi szerzetesi cellák külföldi, valószínűleg pravoszláv szerzetesek megjelenéséhez kapcsolódnak, de az egyházi alkalmazásra más példák is vannak. Ugyanakkor az alsóbb nép49. JERÁBEK, Richard 1974. 50. Közép-Szlovákia déli részén két, egymáshoz közel eső vidéken ismernek barlanglakásokat: a Duna felett, a Garam és az Ipoly folyók torkolata körül 4 helységben (Garamkövesd-Kamenica nad Hronom, Helemba-Chlaba, Bajta-Bajtava, Leléd-Lel'a); továbbá Léva-Levice városától keletre 6 faluban: Kálnaborfő-Brhlovce, Lissó-LiSov, Alsózsember-^emberovce, Bát-Batovce, HontbagonyaBohunice, Bakabánya-Pukanec. Anyagukat tekintve, az első csoport lakásait folyóteraszokba vágták, a többit puha vulkáni kőzetekbe és homokkőbe. MJARTAN, Ján 1971.48, 77. 51. NIKOLIC, R. 1956; KÜCSÁN József 1979. 314. az ozorai löszpartba vájt lakásokról. 242