Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

7. kép. Vörös abasári kőből faragott kapuzat Visontán, XIX. sz. közepe. Bakó Ferenc felvétele rasztjai a faház elé épített tornácot hatalmas kövekre állítják, ami a kőépítkezésre való áttérés egyik első fázisa.

36 és ami analógiája lehet a középkori faház alapozási technikájának. A Balaton-felvidéken csak az apró kövekből felfalazott, tapasztott és meszelt tornácoszlopot ismerik, melynek eredetét a kutatók a nemesi építkezésben keresik. Népi lakóházon a tornác szükségszerűen először itt alakult ki a Kárpát-medence tájai között, mert a lakás alaprajzi beosztásából következik, hogy a külön bejáratú helyiségek összeköttetése csak kívülről oldható meg, tehát ezt a homlokzat előtti teret az időjárás viszontagságai miatt védeni célszerű. Kezdeti stádiumában a tornác csak a tető meghosszabbítása, amit két szélén a végfalak csonkjai és középen egyetlen oszlop tart. A fejlődés menetében később az oszlopok száma növekszik, s ezek közét gerendával, majd kőívekkel 36. TÉGLÁS István 1909. 233-240. 236