Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Sugár István: Az egri bulyavászon

taxállyák... noha a pamutost is némellyek 4 pénzen, Némellyek egy garasért Szövik, melynek oka az, hogy Mivel a Széles vászony a másféle vászonyoknál sokkal kellendőbb, tehát azzal Más Szegény Ne munkállódhasson, élelmét Ne kereshesse, hanem tsak magok a Takács Mesterek boldogulhassanak, holott a Bulya vászonynak inkább Meg Szövésit, mint sem az avval való Kereskedés illetné a Takács Mestereket, mivel ezen Munkát egész országban a Takácsok sehol sem dolgozzák (!! — S.I.), szokásban nintsen, egyedül ezen lakó Helyünkben..." Egy személy egy hét alatt a szélesebb bulyavászonból 100 rőföt leszővén 5 rénes forintot kereshet, holott a korábbi 2 krajcáros egységár mellett csak 3 rénes forint 20 krajcár volt a keresete, mely összeg is méltányos kereset, hiszen - miként az asszonyok írják — ,Mi o. Munkát olly Móddal adjuk kezekben, hogy tsak éppen Szőnni kell..." Ez tehát azt jelenti, hogy az asszonyok biztosították a takácsoknak a megszövendő bulyavászon részére a fonalat. De a takácsok „Legényeiknek is feli keresetért tsak egyszer egy hétben, azaz Vasárnap adnak enni..." „... világosan kitetszik tehát, hogy sem nem az üdőnek Mostohasága Miatt emelték egyszerre rőfit egy krajcárral tetemesen fellyebb, hanem tsupán abbúl, hogy a Szövésnek felettébb való ára miatt más ne boldogulhasson, s nem boldogulván véle, fel adni kíntelenitessen ... tőlünk az Aszonyi Munkát fel tsapván, és tsupán avval kereskedvén, már nem Takácsoknak, hanem vászony kereskedőknek lehet őket nevezni..." „... a fonallal és Bulya vászony Munkával élelmüket kereső Aszonyok" arra kérik Eger Város Magisztrátusát, hogy „az Mestereket pedig az előbbeni fizetés mellett a Szövésre kötelezze, egyszer s mind a köztök (azaz az asszonyok között, — S. I.) ez iránt ki szabott büntetést el törleni, s tilalmaztatni méltóztasson .. ."

50 A magisztrátus döntését sajnos nem ismerjük, az azonban bizonyos, hogy a két fél között a vita, a viszály nem ült el, sőt a céhen belül is ellentét támadt a bulyavászon szövetése miatt. 1800-ban az „Egri Bulyavászonnal kereskedő Aszonyok" ismételt panaszbeadvánnyal fordultak a város vezetőihez. >r

Amint mostanában, úgy szinte ennekelőtte is mindenkor közönséges szokás volt ezen Nemes Városban, hogy akik Bulyavászonnak való fonalat fonni, azt szövettetni, s azzal kereskedni Szoktanak, az üdőnek rövidsége miatt magok elégtelenek lévén arra, hogy elégséges fonalat fonnyanak, mások ellenben lévén ollyatin Aszszonyok, kik meg fogván a Bulyavászonnak való fonalat, azt darabonkint a piarczon el adni Szokták, az illyetin Aszszonyoktúl a Bulyavászonnal kereskedő Aszszonyok a fonalat darab szám szerint bátorságosan megvehessek, azon vett fonalat pedig a magok által fonottval együtt a Takács Mesterek Bulyavászonnal röfit a xr. 02 mindenkor meg Szövték..." „ ... egy némely Takács Mesterek ezen mindenkor állandóan fent tartott Szokással viszsza élni és minket ezen Szorgalmatos kereskedésünkben meggátolni igyekeznek ... hogy Mi Bulyavászonnal kereskedő Aszszonyok a piartzon fonalat venni ne bátorkodgyunk, Mivel úgy mond: a Bulyavászonnal való kereskedés egyedül a Takács Mestereket illetné..." Előadják az asszonyok, hogy „a melly Szegényebb Mesterek pedig a régi Szokás szerint rőfit Két Krajcárért örömest meg Szőnék, azokat a dúzs-gazdagok kemény büntetésselfenyegetik ..." Arra kérik az asszonyok a városi magisztrátust, hogy kötelezze a takács mestereket „ember emlékezetűi" 2 krajcáros rőfönkénti szövési díj megtartására.

52 50. HmL. V-l/b. 136. rsz. Nr. B. LXXXIX. a. 1513. 51. HmL. V-l/b. 197. rsz. Nr. B. CXVIII. a. 55. 52. HmL. V-l/b. 197. rsz. Nr. B. CXVIII. a. 71. 222