Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi gimnázium államosításának históriája

A város nehéz szívvel döntött. „A helybéli Szent Ferenc-rend több mint száz éve látja el tanerőkkel középiskolánkat; .. . alig számottevő ellenszolgáltatásokért (majdnem ingyen!) hűségesen és becsülettel teljesítette a kötelességét... Most... a szerzetesrendnek egyszerűen hátat fordítani csak a hálátlanság keserűségének tudatával tehetnők" — szólt még a közgyűlés június 11-i elismerése, amelyet a helybeli református gyülekezet és az izraelita hitközségek küldöttei is aláírtak.

9 Feltehető — a néhány héttel későbbi — államosítás melletti döntésben Halász Ferencnek, Heves vármegye tanfelügyelőjének negatív szerepe is közrejátszott. Halász, hogy a város valamennyi iskoláját hatáskörébe vonja, kezdettől fogva kereskedelmi iskolával egybekapcsolt polgári iskolát látott volna szívesebben a gimnázium helyett. Ezért 1893 nyarán kedvezőnek látta az alkalmat arra, hogy a közvéleményt a sokszorta költségesebb gimnázium ellen fordítsa. Tervéről terjedelmes beadványt készített a város képviselőtestületéhez. A testület sok tagját sikerült is megnyernie, „a többség azonban semmiféle kecsegtetéssel nem volt a polgári iskolának megnyerhető" a gimnáziummal szemben, és amint előbb láttuk, elfogadta a minisztérium államosítási feltételeit.

10 így amikor az alispán is érdeklődött a várható állásfoglalásról, a novemberi testületi tanácskozás az államosítás előbb tárgyalt lehetőségét válaszolta. A képviselőtestületi közgyűlés tagjai egyhangúlag jóváhagyták az államosítási előterjesztést. Néhány római katolikus, református és izraelita testületi tag elvi ellenokokat emlegetett, de „az államosításhoz fűződő előnyös anyagi kilátások elnémították az államosítás ellenzőit".

11 A jegyzőkönyvi indoklás ismét előhozta azokat a gazdasági előnyöket, amelyek minden ellenvéleménynél erősebbek voltak. „Népoktatási intézeteink és gimnáziumunk államosítását tartottuk az egyetlen mentő deszkának, amely megpróbáltatásaink örvényéből kiszabadítana, és a kenyérínséggel fenyegető . .. gazdasági válság rémeit eltávolítja" a filoxéravész utáni város feje felől — amint azt Török Kálmán, a későbbi főesperes és prépost, Gyöngyös országgyűlési képviselője nyilatkozta.

12 A minisztérium, látva Gyöngyös készségét a megegyezéshez, az 1894. január 11-én kelt 50 667. sz. határozatával úgy döntött, legkésőbb 1898. szeptember l-ig hozzájárul a VII. osztály megnyitásához — bizonyságul annak, hogy a „főgimnáziummá kiegészítendő tanintézet (visszavonhatatlanul) a magyar állam kezelésébe megy által."

13 Biztató kibontakozás Az 1894/1895. tanév eredményeket hozott Gyöngyösnek. Az állam felépítette és megnyitotta a polgári leányiskolát. Állami kezelésbe került a 2 községi (= városi), a 3 római katolikus elemi fiú- és leányiskola, valamint a 2 római katolikus óvoda is. A Fejérváryné Intézet (ma a 4. sz. Ált. Iskola Napközi Otthona a József Attila utcában) és a Mária (Valéria) Tanoda (ma a Mezőgazdasági Szakközépiskola a Zrínyi Miklós utcában) ekkor még túlélte az államosítás fenyegető viharát.

14 A minisztérium kijelölte azt a 31 tagú gondnokságot, amely a gyöngyösi 5-ös bizottsággal hozzálátott az államosítás előkészítéséhez. A gondnokság tevékenységében a mindenkori gimnáziumi igazgató is közreműködött, 1896/1897-ben P. Vágó Ferenc, 1897/ 1898-ban P. Pintér Kornél. 9. Értesítő - 1898/1899, 6-7. és Emlékalbum, 4. 10. KASSUBA Domokos, 1909. 334. 11. TÖRÖK Kálmán, 1906. 5-6. és Emlékalbum, 4. 12. TÖRÖK Kálmán, 1906. 5-6. 13. -tfrfósifo-1897/1898, 71, 14. Vö.: TÖRÖK Kálmán, 1914. 5. 14 Az egri múzeum évkönyve 209