Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi gimnázium államosításának históriája

Misóczki Lajos A GYÖNGYÖSI GIMNÁZIUM ÁLLAMOSÍTÁSÁNAK HISTÓRIÁJA A Trefort Ágoston-féle I. középiskolai, 1883: XXX. te. a már nagy hírű gyöngyösi Szent Ferenc-rendi városi katolikus gimnázium sorsát is döntő választás elé állította.

1 A 6 osztályos nagygimnázium elavult szervezeti formája, a mostoha tanítási körülmények, a korszerű szemléltető eszközök hiánya, a zsúfolt tanulói létszám, nem utolsósorban a kevés képesített tanár minden felsőbb látogató figyelmét a helyzet tarthatatlanságára hívta fel. Nem a ferences oktatók, vagy a helybeli ferences rend — mint fenntartó — volt a hibák oka, hanem a város roppant nehéz anyagi helyzete. Ugyanis Gyöngyös gazdasági erejét adó, több évszázados múltra visszatekintő szőlészete-borászata a filoxéravész következtében szinte teljesen elpusztult Miután (újabb csapásként) a vasúti főútvonal is elkerülte, kereskedelmi élete is megtorpant. Iparosítása még nem volt annyira számottevő, hogy enyhítsen gondjain. Ezért a város sorra kereste azokat a lehetőségeket, amelyekkel könnyíteni lehetne közkiadásain. Eleinte még a gondolata sem került elő annak, hogy éppen az ősi gimnáziumával kezdje ... De amint a tanügyigazgatás válaszút elé állította a városatyákat: vagy hozzálátnak a ferencesekkel a gimnázium fejlesztéséhez, vagy elvesztik híres intézményüket — gyorsan cselekedtek. 1884-ben az épület bővítéséről határoztak. Ám a határozat nem járt eredménnyel, a 12 tanteremből egy sem épült a meglévők mellé, és a termek új bútoraira sem tellett. A ferencesekkel kötött, a tanárok képesítésére és fizetéseik folyósítására vonatkozó 1890. évi szerződés pontjait sem sikerült megtartani.

3 Az 1889/1890. tanévben itt látogató dr. Hóman Ottó, a Budapest-vidéki Tankerület főigazgatója olyan jelentésben számolt be a VKM-hez, amely újabb lépésekhez vezetett. A miniszter 1890. július 16-i, 18 745. sz. rendelkezése immár másodszor említette a gimnázium megszüntetését, hiszen tovább sem felelt meg az 1883-as követelményeknek. A tanács 1890. augusztus 11-én terjesztette a miniszteri leiratot megtárgyalandó a képviselőtestület elé.

4 A közgyűlési 1. A törvény hazai jelentőségére vö.: VÖRÖS Károly, 1979.1406. L. még: Pedagógiai Lexikon, 363. 2. A ferencesek Magyarországon négy helyen vezettek gimnáziumot a 19. sz. második felében. Bártfán és Zsolnán 4-4 osztályost, Szolnokon 5, Gyöngyösön 6 osztályost. Az összehasonlítás is mutatja a gyöngyösi jelentőségét. Ennek ellenére a tanulók éppen a VII. és VIII. osztály befejezésére kényszerültek „csonka' iskolájukból valamely főgimnáziumba menni, hogy középiskolai tanulmányaikat befejezhessék. L.: SZÖLLÖSY Károly, 1878. 170. és FORGÁCS Ferenc, 1934. 133-134. 3. KASSUBA Domokos, 1909. 333-334. és Emlékalbum, 2. 4. FORGÁCS Ferenc, 1934. 134. A gyöngyösi gimnázium történetének legteljesebb, tudományos igényű, példás feldolgozását Forgács Ferenc, az intézet tanára és igazgatóhelyettese készítette el 1929/1935-ben. Átfogó módszerrel először vizsgálta a gimnázium történetét a város, a megye és a hazai tanügy fejlődésével összefüggésben. A 279 nyomtatott oldalon közzétett iskolatörténetet a 207