Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

nyok és a betűkialakítások elemzésével. A kéznyomás, az írássebesség nem állapítható meg, akárcsak az íróeszköz fajtája, állapota. Az ún. „Felnémeti Névtelen" Cantio című éneke az alkalmazott grafikai megoldások és a látható összíráskép alapján kétségkívül hamisítvány ... nem a jelzett időben, hanem később keletkezett, s a rendelkezésünkre álló anyagok alapján azt nagy valószínűséggel L. Nemes Sámuel írta."

6 7 Csefkó Tamás véleményének kialakításában szerepet játszott annak mérlegelése is, hogy milyen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy 1565-ös és egy 1840-es írás betűinek megegyezzenek a mozgásformái. A teljesség kedvéért áttanulmányoztuk Literati hamisítványait. Egy XVI. századinak hamisított levéllel

68 oly nagyfokú hasonlóságot mutat, hogy laikusnak sem okoz különösebb nehézséget annak megállapítása: a Cantio és a hamis levél minden valószínűség szerint egy ember kezemunkája, önmagáért beszél az alábbi táblázat is, amelyet Csefkó Tamás állított össze az eredeti és a hamis Literáti-levél, valamint a Cantio betűinek írásképe alapján (7. a), b), c) kép).

69 Meglepő, de az 1242-es datálású Kadán mongol tatár hadvezér parancslevelével is, ami ugyancsak Literati műve, rokonság mutatható ki. Ezt állítólag Literati 1827-ben szerezte más régi iratokkal és Jankovich vásárolta meg tőle,

70 feltehetően a 30-as évek elején. Tehát fel sem merülhet annak lehetősége, hogy a Cantio betűi szolgáltak alapul a két ismertebb hamisítványhoz, hiszen a Manipulus Curatorumot - ha igaz - csak 1840-ben vette meg. Tehát minden amellett szól, hogy a Felnémeti Névtelen nem más, mint Literati Nemes Sámuel, a Cantio az ő koholmánya, a Császa pedig fikció. Mindezek ellenére elképzelhető, hogy az ének mégis eredeti, csak Literati bemásolta a régi könyvbe. A kérdés akkor az, hogy miért tette és hol az eredeti? De egyáltalán szabad-e feltételeznünk éppen Literátiról, hogy ez lenne az első amit csak „beírt" de nem az ő szerzeménye? A válaszadással mindaddig várnunk kell amíg nem ismerjük Literati teljes ténykedését. Tóth Béla írása óta pedig, ami immáron egy évszázada született, sajnos senki sem foglalkozott érdemben Literátival. Lehet, hogy akadnak akik a Császát a másolás során történt elírásnak tartják. Egy biztos: nincs olyan földrajzi név sem Felnémet környékén amit így el lehetne írni. De megint fel kell tennünk egy kérdést: a Cantio több száz szavából, hogy lehet az, hogy épp azt az egy szót írják el, amelyik a legfontosabb? Egyébként feltűnő, hogy az énekben semmiféle helytörténeti konkrétum nem szerepel. Literátinak, a jeles régiségbúvárnak nem okozhatott gondot, hogy az éneket a legmegfelelőbb faluval hozza összefüggésbe, hiszen az országban 1565-ben alig volt katolikusnak megmaradt település. Ráadásul a közeli megyeszékhelyen, Egerben egymást váltogatták a protestáns várkapitányok. Érdemes még feltennünk egy kérdést: Toldy másolatában is töredékesen szerepelt a Cyaza, vagy csak az RMKT szerkesztői közölték így? Joggal feltételezhetjük, hogy 66. CSEFKÓ Tamás 1983. 2. 67. CSEFKÓ Tamás 1983. 1-3. Az írásszakértő megjegyzi azt is, hogy a legmegbízhatóbb, minden kétséget kizáró eredmény érdekében, vizsgálatainktól függetlenül érdemes volna a tinta vegyelemzését is elvégezni a legkorszerűbb eljárásokkal. Erre azonban nézetünk szerint gyűjteményvédelmi okok miatt nincs lehetőség. 68. OSZK Kézirattára Fol. Hung. 1365. A levél így kezdődik: „Édes zülemnek zeretettel es mykepen yol vagiunk olyan kepén yo egesseget kyvanunk ..." 69. Az x-szel megjelölt betűk az eltérő betűtípusokat jelölik. Eredetileg ez Csefkónál színessel van feltüntetve. 70. JERNEY János 1842. 323. A tanulmányban Jerney természetesen úgy foglalkozik a levéllel, mint becses nyelvemlék és kísérletet tesz megfejtésére. Közli a levél facsimiléjét. A levél „eredetije" egyébként szintén az OSZK Kézirattárában található: Fol. Hung. 136S. 202