Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?
ne végre arra is, hogy valóban tartalmaz-e a könyv hasonló énekeket, mint ahogy azt Horváth János állította. A keresés megkezdése előtt abból indultunk ki, hogy Toldy bizonyára hagyott hátra valamilyen nyomot. Feltételeztük, hogy kiterjedt levelezésében említést tesz valakinek a Cantioról. Reménykedtünk abban is, hátha előkerül valamilyen feljegyzés, cédula erre vonatkozóan. Mivel Toldy először 1854-ben írt róla, átvizsgáltuk szinte az összes előtte keltezett és fennmaradt írását. Hosszú, eredménytelen keresés után az MTAK Kézirattárában bukkantunk az első nyomra vezető adatra (1. kép). 46 Tudtuk végre azt, hogy Guido de Monte Rothercii: Manipulus Curatorum című művét kell előkerítenünk. Guido de Monte 14. századi aragóniai lelkész. 47 Előbb említett művét a későbbiekben többször is kiadták. A magyarországi ősnyomtatvány-katalógusból 48 megtudtuk, hogy hazánkban ebből a könyvből alig van több egy tucatnál. Ezek átnézése közben Ritoók Zsigmondné hívta fel e dolgozat írójának figyelmét Csapodi Csaba írására. 4 9 ő találta meg másodikként a Cantiot, illetve a Manipulus Curatorumot az MTAK ősnyomtatvány-gyűjteményének katalogizálásakor a hatvanas évek elején. Csapodi Csaba a részletes könyvészeti ismertetőn túl rávilágít arra, hogy Horváth János félreértette Toldyt, mert úgy írt a régi könyvről, mintha abban több hasonló kézirat lenne. Megemlíti többek között az általunk „felfedezett" Toldy-féle cédulát is. A könyv tulajdonosai sorrendben: Literati Nemes Sámuel, Jankovich Miklós, Horovitz Fülöp, majd a XIX. század végétől a MTAK. A régi könyv három XV. századi katolikus vonatkozású, latin nyelvű nyomtatott mű kolligátuma. Az ének a 2. kolligátum utolsó üres levelén és a 3. kolligátum címlapjának mindkét oldalán található (2—5. kép). 50 E rövid ismertetőből tudtuk meg azt is, hogy a Felnémeti Névtelen Stoll Béla bibliográfiájának függelékében már 1963-ben említésre került. 51 Megállapíthatjuk, ez utóbbi két fontos forrásmunka révén csak egészen szűk körben válhatott ismertté a kolligátum, illetve a Cantio előkerülésének ténye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ezek megjelenése után is többen foglalkoztak a témával - láthattuk ezt a kutatástörténeti áttekintésből is —, mégsem hivatkoznak rájuk. Ezért is szóltunk ezekről külön itt. Említettük már, hogy perdöntő fontosságúnak tartjuk az utolsó strófa szótöredékének megnyugtató tisztázását. Hasonló záróversszakokkal 5 2 történt összevetés után azt feltételeztük joggal, hogy ez a töredék egy földrajzi név, minden valószínűség szerint egy patak vagy egy folyó neve. Dani András is erre gondolt amikor az egyetlen szóba jöhető folyást, az Eger-patakot feltételezte. 5 3 Meglepetés ért azonban bennünket amikor végre kezünkbe került a kolligátum. Az utolsó versszakban a szótöredék teljesen jól olvasható, az pedig nem más, mint: Cyaza. Ezt ma vagy Császának, vagy pedig Csószának olvashatnék. Mindent elkövettünk ezek után, hogy találjunk egy olyan patak- vagy folyónevet Felnémeten, vagy környékén, amely valamiféleképpen kapcsolatba hozható a Cyaza-val. A történeti földrajzi forrásmunkák, térképek áttanulmányozása nem járt eredménnyel. Kovács Béla levéltár-igazgató, aki a XVI. századi Heves megyei vonatkozású iratok legjobb 46. MTAK Kézirattár RUI4° 248/5. 47. Christian Gottüeb JÖCHER II. 1750.1266. 48. Géza SAJÖ-Erzsébet SOLTÉSZ I. 1970. 49. CSAPODI Csaba 1973. 38-39. 50. CSAPODI Csaba 1973. 38. 51. STOLL Béla 1963. 426. A kötet függelékében csupán ennyi szerepel: „Bejegyzés. Inc. 360; Felnémeti névtelen éneke. Kiad. RMKT VII. 293-6." Annak ellenére, hogy a névmutatóban nem szerepel a Felnémeti Névtelen, többször is áttanulmányoztam Stoll bibliográfiáját, de sajnos elkerülte a figyelmemet a sorok között meghúzódó rövid bejegyzés, s gondolom még másokét is. 52. RMKT VI. 196., VII. 46., VIII. 178, 268, 323 és 337. 53. DANI Andrásé, n. 4. 199
