Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

nem feladata dolgozatunknak. Úgy gondoljuk azonban, ha a korábbiakban bárki is kísérletet tesz a Cantiot ebből a szemszögből megközelíteni, talán bizonytalanabbá válik a katolikus szerzőség kijelentésében. Tehát ez is elkerülte idáig a figyelmet, mint ahogy az utolsó versszakban szereplő földrajzi név megfejtése, kivéve egy esetet. Dézsi óta arra sem tettek kísérletet, hogy újabb adatokat sorakoztassanak fel az ének keletkezéskörülményeit illetően. Úgy véljük, fentebb kellőképpen bizonyítást nyert, hogy azok az indítékok amelyek idáig tartották magukat nem játszhattak szerepet az ének megszületésében. Sőt, ha figyelembe vesszük azt, hogy az ének a helvétek megerősödésének és a luteránusok háttérbe szorulásának idején íródott akkor, amikor a Lutherpapok Eger környékén közel sem voltak annyira elmarasztalhatok, nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük: nem volt alapja a Cantioban megfogalmazott támadásoknak Felnémeten. Mindezek után fogalmazódott meg bennünk, hogy a vizsgált ének szerzője legalább annyira lehet protestáns, mint katolikus. Induljunk ki abból, hogy a Luther-papokat nemcsak egy katolikus, hanem egy antitrinitárius szerző is kigúnyolhatta. Ezt csak megerősíti az a tény is, hogy Eger környékén 1565-ben kezdi bontogatni szárnyait az antitrinitárius mozgalom Egri Lukács vezetésével. Ezzel kapcsolatosan az utóbbi években kitűnő tanulmányok láttak napvilágot.

40 Hipotézisünket megerősítette Csomasz Tóth Kálmán is, amikor felhívta a figyelmünket arra, hogy az énekben semmiféle hitvitázó jelleg nincs. Véleménye szerint is nagyon elképzelhető, hogy a Cantio egy titkoltan antitrinitárius nézeteket valló vagáns műve.

4 * Egyháztörténeti szempontból is jobban beleillik a képbe egy vándorszerző, hiszen ha rövid ideig tartózkodott Felnémeten, nem ismerhette jól a környék vallási állapotát. Ez pedig a fentebb felsorolt okoknál fogva nagyon is kitűnik az énekből. Feltételezésünk létjogosultságát az csak megerősíteni látszik, hogy az 1560-as éveket Heves megyében úgy szokás emlegetni, mint a katolikus egyház teljes összeomlásának időszakát.

4 Bár voltak Egerben és környékén ellenreformációs lépések Verancsics Antal idejében, de végül ő is megtörten, a küzdelmekbe belefáradva 1563 decemberében végleg elhagyta a várost.

4 3 A katolikus egyház lábra állásában egyébként sem a támadást választotta a kezdet kezdetén, hanem a belső építést. Ebben Telegdi Miklósnak vannak komoly érdemei. A katolicizmus egyetlen bázishelyén, Nagyszombatban kezdett hozzá az 1570-es évek vége felé egy erős menedékhely kiépítéséhez, amely a későbbi fokozatos támadásnak alapja lett.

44 Mindezek után e sorok írójának elképzelhetetlennek tűnik, hogy ilyen reménytelen helyzetben a leghívebb katolikus papok egyike vagy egy diák éppen az „eretnekek" műfajával kíván harcba szállni, ráadásul 1565-ben. Ez kissé korai időpont.

45 A kutatás kezdetétől fogva az volt a célunk, hogy necsak egy újabb hipotézissel gazdagítsuk a Felnémeti Névtelennel foglalkozó irodalmat, hanem megkíséreljük előkeríteni a Toldy által említett régi könyvet. Arra gondoltunk, ha sikerülne felkutatni, bizonyára találunk benne valamilyen adalékot a Cantio szerzőjével kapcsolatban és fény derül40. KATHONA Géza 1971. 403-25.; SZABÓ János Győző 1977. 113-14.; NAGY József 1978. 340-43. 41. CSOMASZ TÓTH Kálmán szíves szóbeli közlése. 42. DEZSÊRI BACHÓ László 1941.40. 43. SZABÓ János Győző 1977.107-109.; NAGY József 1978. 339. 44. RÓNAY György 1935.113.; 1935a. 176-81. 45. CSOMASZ TÓTH Kálmán ebben a kérdésben óvatosságra int. Bár bizonyítani ma még nem lehet, de nem elképzelhetetlen, hogy ismerték a katolikus papok a protestáns énekköltészetet. Csomasz Tóth Kálmánnak ezúton is köszönöm, hogy hasznos tanácsaival helyes útra terelte figyelmemet. / 13* 195