Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

nézet is, hogy háromnapos sötétség lesz, mivel a jó isten már nem nézheti, hogy erőszakkal hajtsák az embereket a termelőszövetkezetbe .. ,"

357 Széltében járták az olyan hangok is, hogy miért nem lépnek be a termelőszövetkezetbe a vezetők is.

358 Az ellenséges tevékenység sajátos formája volt az úgynevezett „hőbörgés", a népnevelők szidalmazása. Egyesek különféle gyűléseken, utcákon, tereken nyíltan szidalmazták a termelőszövetkezetet, a népnevelőket. Gyakori volt az agitátorok becsmérlése és gúnyolása.

3 5 9 Az ellenséges tevékenység durvább formája volt az ellenséges jellegű csoportosulások szervezése, névtelen fenyegető levelek bedobása, járásbeli falvak más megyéhez való csatolásának kezdeményezése és robbantás. Eddigi adataink szerint Verpeléten és Demjénen volt ellenséges jellegű csoportosulás. Tagjai jómódú parasztok voltak. Céljuk az volt, hogy a belépési nyilatkozatok aláírása ellen hangolják a parasztembereket.

3 6 ° Egerbaktán a szervezés alatt több paraszt udvarára névtelen fenyegető levelet dobtak be. A levelek készítői félelmet akartak kelteni a parasztok körében. x A szilvásváradi tanácselnök a községben és Nagyvisnyón a Borsod megyéhez való csatolás érdekében szervezkedett. Ugyanis Borsod megye Szilvásváraddal és Nagyvisnyóval határos részein nem szervezték át a mezőgazdaságot, mivel ezeken a helyeken kevés volt a föld. A tanácselnök és hívei azt gondolták, hogy ha e két községet Heves megyétől elcsatolják, akkor majd az ottani mezőgazdaságot nem szervezik át.

362 A szilvásváradi elszakadási törekvések híre eljutott Bükkszentmártonba is. Egy helybeli ember a hírek kapcsán azt terjesztette, hogy ha ők is elszakadnak Heves megyétől, akkor náluk sem lesz termelőszövetkezet.

363 Egerbaktán egy máig ismeretlen személy időzített robbanóanyagot helyezett el a tanácsháza melletti fára. A robbanás épp akkor következett be, amikor a járás néhány vezetője a tanácsházán a község lakói egy csoportjának gyűlést tartott. Szerencsére a robbanás emberi életet nem követelt. Az ismeretlen tettes célja a lakosság és a szervező bizottság megfélemlítése volt.

364 Az ellenséges tevékenység lassította az átszervezés folyamatosságát, gyorsaságát. Egyik ostorosi jelentésben ezeket olvashatjuk: „A községben nagyon idegenkednek a szövetkezeti mozgalomtól, még mindig hallgatnak az ellenséges hírverésekre, ahelyett, hogy saját maguk győződnének meg a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségéről."

365 Éppen ezért az ellenséges tevékenység meggátlása és felszámolása fontos feladat volt. Elsősorban a pártszervezetek sürgették az erélyes fellépést. A felsőtárkányi pártvezetőség követelte, hogy „a termelőszövetkezet ellen agitálókat azonnal jelenteni és a legerélyesebben fellépni ellenük."

366 Akerecsendi pártszervezet 1959. április 3-i taggyűlésén 357. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. július 8-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a noszvaji pártszervezet munkájáról. 358. Erdélyi Benjamin, Fodor Lajos és Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 359. Tóth Flórián és Lezsák László visszaemlékezése. (Eger) 360. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 361. Lezsák László és Körösi János visszaemlékezése. (Eger) 362. HmL. Az egri Járási Tanács Pénzügyi Osztályának iratai. XXIII-208/11.1959. A Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 267/1959. sz. V. B. határozata a szilvásváradi tanácselnök ellen. 363. HmL. A bükkszentmártoni Községi Tanács 1959. december 21-i ülésének jegyzó'könyve. 364. Simon Sándor és Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 365. HmL. Az ostorosi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. szeptember 8-i ülésének jegyzó'könyve. A gazdasági felügyelő' beszámolója a mezőgazdasági munkák állásáról. 366. MSZMP HMB Arch. A felsőtárkányi községi pártszervezet 1959. május 7-i vezetőségi ülésének jegyzőkönyve. Titkári beszámoló. 12 Az egri múzeum évkönyve 177