Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

с) A döntés megszületik A parasztság többségénél a döntés nem könnyen született meg. Különösen a középparasztokra volt ez jellemző. Kevés volt azoknak a parasztembereknek a száma, akik már az első szóra aláírták a nyilatkozatot. Sok esetben egy-egy család meggyőzése több napig tartott.

307 A parasztházak ebben az időszakban komoly, sokszor elkeseredett viták színhelyei voltak. Vélemények és ellenvélemények csaptak össze. A parasztság kérdései, ellenvéleményei záporoztak a népnevelők felé. A parasztember a döntés előtt mindent tisztázni akart. Világosan akarta tudni, hogy mi lesz akkor, ha belép a termelőszövetkezetbe. A magyarázat sokszor nem volt könnyű. Nagytályán a módosabb gazdák nem akarták megérteni, hogy mi is a termelőszövetkezet és miért van arra szükség.

308 Sok parasztember, ha nem értette meg egyszeri beszélgetésre a termelőszövetkezet lényegét, kérte a népnevelőket, hogy jöjjenek el mégegyszer.

309 Az értelmesebb parasztemberek a viták alatt papírt és ceruzát vettek elő, s kiszámolták akkori és a termelőszövetkezetben várható jövedelmüket. Főleg Makiáron, Kerecsenden és Verpeléten volt ez jellemző.

31 Számos parasztember a döntés meghozatalát hosszú ideig halogatta. A népnevelőknek újabb és újabb határidőket szabtak. Sokan elmondták, hogy belépnek, de nem elsőnek. Többen belépésüket egy-egy parasztember belépéséhez kötötték. Mások elmondták azt is, hogy akkor lépnek be, ha már a falu többsége belépett.

311 Jellemző volt a tehetős, módos emberekre, illetve a „kulcsemberekre" való várakozás. A kisföldű parasztemberek azt mondták, hogy miért lépjenek ők be, ha még ez és ez a 15—20 holdas ember sem lépett be? Ha a módosabb emberek, vagy a „kulcsemberek" beléptek, akkor általában megtört a jég. Ez az időpont falunként különböző volt. Például Makiáron a szervezés első hat hetében alig lépett be valaki, s ezután a belépés tömegessé vált.

3 ' 2 Novajon ez a negyedik héten következett be.

313 A halogatás alapvető oka a parasztság jövőtől való félelme volt. A kételyek eloszlatása nem volt könnyű.

314 A leghamarább általában a szegény- és a kisparasztok írták alá a belépési nyilatkozatot. A termelőszövetkezet mellett döntöttek, mert nekik kevés földjük volt, erről könnyebb volt lemondani.

3 ! s Abban az esetben, ha a népnevelők felkeresték őket, a kulákok is könnyen beléptek. Ennek oka nem a meggyőződés, hanem a félelem volt. 1956-ban a falusi kulákság egy része nyíltan fellépett a népi rendszer ellen. Ezért az ellenforradalom után sok kulák ellen eljárást indítottak. Ezek az átszervezés alatt attól tartottak, hogy ha nem lépnek be a termelőszövetkezetbe, azt megtorolják.

316 A legnehezebben belépők a középparasztok közül és a szőlős vidékek parasztjai közül kerültek ki. Nagyon nehezen lehetett szót érteni azokkal, akik új szőlőt telepítettek, földet vásároltak. A szőlős falvakban és Egerben a szervezés különösen nehéz volt. Ugyanis ezeken a helyeken már egy hold szőlőből jó termésű év esetén egy 4—5 tagú család is meg tudott élni. Nem beszélve azokról, akik több hold szőlővel is rendelkeztek, és napszámossal műveltették azt. A szőlőtulajdonosok mentalitása helységenként változott. Például az ostorosi szőlős parasztok kezdetben nehe307. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 308. Ferencz János visszaemlékezése. (Eger) 309. Kovács István visszaemlékezése. (Eger) 310. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 311. Uo. 312. Kása Lajos visszaemlékezése. (Maklár) 313. Nagy Dezső visszaemlékezése. (Eger) 314. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 315. Lezsák László visszaemlékezése. (Eger) 316. Erdélyi Benjámin visszaemlékezése. (Eger) 170