Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

bortermő vidékeken és egyes gazdagabb településeken (főleg Verpeléten, Makiáron, Kerecsenden és Egerben) a népnevelők etetése és itatása. Amikor az agitátorok beléptek a lakásba és helyet foglaltak, mindjárt az asztalra került több üveg bor, kenyér, szalonna, kolbász. Ezt követően a családfő nyakra-főre kezdte kínálni a népnevelőket. Azt mondta, hogy csak akkor áll szóba velük, ha isznak először. A kínálás azonban nem állt meg, s többször előfordult, hogy a népnevelőnek megártott a bor, s akkor már nem tudott érvelni.

299 A jó svádájú parasztemberek a végtelenségig beszéltek és nem hagyták a népnevelőket szóhoz jutni. Néhol a parasztcsaládok különféle trükköket eszeltek ki. Ezek révén akartak a népnevelőktől minél előbb megszabadulni.

300 Novajon egyik parasztasszony háttal állt a csikós tűzhelyhez, s amíg a népnevelő férjével beszélgetett, addig az izzó platnira erőspaprikát szórt. Ettől orrfacsaró bűz keletkezett, amely lehetetlenné tette a további eszmecserét.

301 Felnémeten több parasztember, amikor megtudta, hogy a népnevelők oda igyekeznek, hozzáfogott a hídlás tisztításához. Az agitátorokkal ott beszélgettek, nem hívták be őket lakásukba. Gondolván, hogy az óriási bűz majd elriasztja őket.

302 A szervezés időszakában általánossá vált a trágyahordás, a legeltetni, a gallyazni járás. A parasztemberek, hogy a népnevelők ne találják otthon őket állandóan hordták a trágyát, legeltetni vitték állataikat. 03 Felélénkültek a korábban elhanyagolt rokoni látogatások, szomszédolások. Egyesek még távoli községekbe és városokba is elmentek. Nem voltak ritkák a többhetes rokoni látogatások sem. Volt olyan parasztember, aki csak akkor jött haza, amikor már a település 70—80%-a át volt szervezve. Sűrűbbé váltak a templomjárások is. A mikófalviak még Bükkszentmártonba is eljártak templomba.

304 Voltak, akik különféle kibúvókat kerestek. Betegségre, öregségre hivatkoztak. Mások felsőbb szervek ajtóin kopogtattak, és korábbi ismeretségükre hivatkozva akartak kibúvót találni.

305 Az átszervezés időszakának egyik érdekes eseménye volt, hogy körülbelül 20—25 tehetős ostorosi középparaszt éjszaka idején a falu népe tudta nélkül felkerekedett, s elmentek a Dunántúlra. Itt a Várgesztesi Állami Gazdaságban helyezkedtek el, és fakitermeléssel foglalkoztak. Miután a falu népe hírt szerzett a tehetős parasztemberek egy csoportjának távozásáról, várakozó álláspontra helyezkedett. Felvetették, hogy miért lépjenek be ők szegények a termelőszövetkezetbe, amikor a gazdagok sem léptek be. Ekkor a községi párttitkár, a tanácselnök és a Járási Rendőrkapitányság egyik rendőre elindultak felderítésükre. Miután megtalálták őket elbeszélgettek velük csoportban, majd egyenként. Elmondták nekik, hogy a faluban nélkülük is lesz termelőszövetkezet, de ha ők nem lépnek be a falu népe majd neheztel rájuk. Szóba hozták előttük azt is, hogy ha visszatérnek, esetleg néhányuk, mivel jó gazda volt, funkciót is kaphat a termelőszövetkezetben. A hosszú beszélgetés hatására egy parasztember a helyszínen aláírta a belépési nyilatkozatot, majd az egész csapat visszatért a faluba. Otthon közülük többen beléptek a termelőszövetkezetbe.

306 299. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 300. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 301. Simon Sándor visszaemlékezése. (Eger) 302. Erdélyi Benjámin visszaemlékezése. (Eger) 303. Fodor József visszaemlékezése. (Eger) 304. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 305. Fodor Lajos visszaemlékezése. (Eger) 306. Uo. 169