Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

és Bükkszentmártont. Ebben az üzemben sok bükkszentmártoni munkás dolgozott, így célszerűnek látszott, hogy ők szervezzék át a községüket. A bélapátfalvi munkások az említett két helységen kívül részt vettek a járás több községének, így Novajnak és Makiárnak az átszervezésében is. Az egercsehi bányászok szervezték át Egercsehit és Szűcs községet. A csehi bányászok hasonlóan a bélapátfalvi cementgyári munkásokhoz a járás több községében végeztek meggyőző munkát. így Egerbaktán, Makiáron, Mikófalván és Verpeléten.

223 A megyén kívüli Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói Bekölce átszervezésében segítettek, ugyanis az üzemben sok bekölcei munkás dolgozott.

22 3 A mónosbéli szénosztályozó munkásai derekas munkát végeztek Nagyvisnyó átszervezésekor.

224 Az Egri Finomszerelvénygyár munkásai a legtöbbet Eger város átszervezéséért tették, a városon belül Felnémetért voltak felelősek. Eger átszervezésén kívül Egerszalókon, Novajon, Ostoroson és Demjénen is részt vettek az agitációs munkában.

2 2 5 A falvak átszervezésében nagy részük volt a korábban apárt- és államapparátusba, a rendőrséghez és a honvédséghez került embereknek. Ők önként vállalták, hogy a szervezés időszakában hazautaznak falujukba. A legtöbb faluról elkerült káder Egerben dolgozott. Ezeket a korábbi években helyezték különböző funkciókba. Tisztában voltak az átszervezés korszakos jelentőségével, s az átszervezésnek sok jó harcosát adták. A járásban a falvakból elkerült kádereknek különösen fontos szerepe volt Egerszalók és Bekölce átszervezésében. E két falu volt az egri járásban az, ahonnan a legtöbb káder kikerült.

226 A járás átszervezésében részt vállaltak a járási hivatalok, az Eger városi és a megyei hivatalok dolgozói is. A hivatali dolgozók közül a legaktívabbak az Egri Járási Tanács és az Egri Városi Tanács dolgozói voltak. Az Egri Járási Tanács apparátusáról egyik jelentésben ezeket olvashatjuk: „. . . a járási tanács kommunistái a legjobb agitátorok közé tartoznak, határozottan és eredményesen dolgoznak."

227 Az Egri Városi Tanács dolgozói kitűntek Kerecsend átszervezésekor is.

2 2 8 Az átszervezés időszakában a járási vezetés támaszkodhatott a régebben és az újonnan alakult termelőszövetkezetek legszilárdabb tagjaira is, akik más községekben is vállalták a szervező munkát. Legjobban lehetett számítani az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyes tagjaira. Ők segítettek Demjén és Kerecsend átszervezésében.

229 A felnémetiek a szomszédos Felsőtárkányban végeztek szervező munkát.

230 Az 1959 őszén alakult három makiári termelőszövetkezet néhány legszilárdabb tagját bevonták Kerecsend 222. Simon Sándor visszaemlékezése. (Eger) 223. Horváth Nándor visszaemlékezése. (Eger) 224. Dorkó József visszaemlékezése. (Eger) 225. MSZMP HMB Arch. Az Egercsehi Bányatelep Pártbizottságának anyaga. 1960. A mónosbéli szénosztályozó pártszervezete 1960. augusztus 30-i taggyűlésének jegyzőkönyve. 226. Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) - HmL. A Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. december 21-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a demjéni termelőszövetkezet munkájáról. 1959. december 11. - Fodor Lajos, Tóth György visszaemlékezése. (Eger) HmL. Az egerszalóki Községi Tanács 1959. október 13-i ülésének jegyzőkönyve. 227. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 228. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Tanács pártalapszervezete 1960. március 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve. 229. HmL. Az egri Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. XXIH-405/18. 1960. Jelentés a Városi Tanács elnökének az egri Városi Tanácstól Kerecsendre küldött tsz-szervezőkről. 1959. november 30. - MSZMP HMB Arch. A kerecsendi pártszervezet 1960. január 29-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A vezetőség beszámolója. 230. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1960. február 17-i ülésének jegyzőkönyve. Az egerszalóki Vörös Csillag Tsz. pártszervezetének jelentése a termelés pártellenőrzéséről. 1960. február 14. 157