Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

A tsz-szervező bizottságok, ahol erre megvoltak a feltételek, bevonták az agitációs munkába az újonnan belépett tagok egy részét is. Ez azonban a járásban nem volt jellemző. Csak néhány községben, Egerszalókon, Makiáron és Novajon sikerült az agitációba bevonni újonnan belépett parasztembereket. Egerszalókon az Új Élet Termelőszövetkezet szervezésekor a szervezés elején belépett több tekintélyes középparaszt házról házra járt, és a belépésre agitálta a még kintlevő parasztembereket. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a szalóki tekintélyes középparasztok szereplésének alapmotívuma a már korábban megalakult termelőszövetkezettel való rivalizálás volt. A parasztemberek a következőképpen érveltek társaiknak: „Gyertek, majd mi megmutatjuk!" Ez azt jelentette, hogy mi középparasztok fogjunk össze és ne menjünk a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, ahol agrárproletárok és szegényparasztok voltak. A tekintélyes középparasztok jelszava azt is jelentette, hogy majd ők megmutatják, hogy ha már egyszer termelőszövetkezetbe kell lépni, jobban termelnek majd, mint a régi tsz tagsága.

20 5 A szervező bizottság Noszvajon felkért néhány volt tekintélyes középparasztot a szervezésben való részvételre, akik azt vállalták is.

2 ° 6 Hasonlóan történt Makiáron.

2 ° 7 Az, hogy a szervező bizottságok tekintélyes emberek megnyerésére törekedtek nem volt véletlen. Hisz ezek szavára a parasztság többsége hallgatott. A szervezésbe bevont parasztembereknek kitűnő érveik voltak. A faluban szinte mindenkit ismertek. Tudták azt, hogy az egyes parasztembereknek, melyek az erényei és a hibái. Ha egy volt középparaszt egy másik hasonlóan jól gazdálkodó parasztemberhez ment, elmondta neki, hogy „én is beléptem, te se maradj ki". Beszélt arról paraszttársának, hogy nem érdemes annyit „gürcölni". Gyakran papírt és ceruzát vettek elő, s kiszámolták a gazdálkodás költségeit. Több esetben így arra a következtetésre jutottak, hogy nem érdemes egyénileg gazdálkodni. Ha a tekintélyes parasztember egy rosszul gazdálkodó, tehetetlen emberhez ment el, s az nem akart belépni, elmondta neki, hogy eddig is tehetetlen volt, nem tudott a „maga ura lenni", jöjjön lépjen be a termelőszövetkezetbe. Majd a közösségben támogatják, s jobban él mint korábban.

208 A mezőgazdaság szocialista átszervezéséből kivette részét a járás értelmiségének egy része is. Az értelmiségiek iskolai végzettségük, magasabb általános műveltségük, az átlagosnál jobb beszédkészségük, vitakészségük miatt a szervezés hasznos segítői voltak. Az átszervezésből az értelmiség közül a legnagyobb részt a nevelők vállalták, illetve kapták. A járási és községi vezető szervek az értelmiségiek közül elsősorban őrájuk támaszkodtak. A nevelőket, elsősorban a falusiakat több tényező predesztinálta a szervezésben való részvételre. Nagy részük már évtizedek óta falun élt. Ismerték a falusi életet, a gyermekeken keresztül pedig majdnem minden családot. A parasztemberek jellemzője volt, hogy a tanítót és tanárt tisztelték. Nemcsak azért, mert gyermekeiket nevelte, hanem azért is, mert őket értelmes józan és megfontolt embereknek tartották. Azt gondolták róluk, hogy nem akarhatnak rosszat nekik. A pedagógusok jelentőségét a szervezésben növelte az is, hogy nemcsak a munkaszüneti napokon, hanem a tanítás befejezése után minden nap segíthettek az átszervezésben. Kutatásaink szerint a járás falvaiban és Eger városában a nevelők túlnyomó többsége részt vett az átszervezésben. Egyik jelentésben ezeket olvashatjuk: ,,Az átszervezés során 205. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 206. Kovács Ferenc visszaemlékezése. (Eger) 207. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 208. Kovács Ferenc visszaemlékezése. (Eger) 155