Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

Új termelőszövetkezet Felfejlődött termelőszövetkezetek Eger Dobó István Andornaktálya Búzakalász Petőfi Eger Nagy József Petőfi Ostoros Rákóczi (volt Balázs Ignác) Új Élet (volt November 7.) 4. Viták az átszervezés megkezdése előtt Egy-egy helység átszervezhetőségének alapvető feltétele volt, hogy van-e ott a mezőgazdasági művelésre alkalmas elegendő mennyiségű és minőségű földterület. A járásban Bükkszentmártonban, Szarvaskőn és Szűcsön nem volt meg ez a feltétel. Határukban kevés, rossz minőségű földek voltak.

12 7 A járás átszervezésének megkezdése után Szarvaskőn a helyi vezetés, Bükkszentmártonban, Szűcsön pedig az ott lakó ipari munkások, főleg a bányászok az átszervezés mellett állottak. A járási vezetésnek sikerült elérnie azt, hogy a szarvaskői vezetők lemondjanak szándékukról. Bükkszentmártonban és Szűcsön az ott élő ipari munkások és bányászok a megyei és járási pártvezetés döntését meg nem várva fogtak hozzá átszervezéshez, s azt végre is hajtották.

12 8 Sajátos volt a járás területén Mónosbél helyzete. A község határának jelentős része a környékbeli bebírók (környékbeli településen lakók) tulajdona volt, a helybeli gazdák földje nem volt elegendő termelőszövetkezet alakítására.

12 A megyei és a járási pártvezetés ezt figyelembe véve úgy döntött, hogy Mónosbélen nem kell termelőszövetkezetet alakítani. A helybeli gazdák és a szomszédos bebírók a környékbeli községek termelőszövetkezeteibe léptek be.

130 A járásban az átszervezés időszakában sok vitát váltott ki a Szilvásváradi Állami Gazdaság bővítésének kérdése. 1960 nyarán a megyei pártvezetés azon az állásponton volt, hogy ezt a gazdaságot, amelynek Nagyvisnyó határában is voltak területei, bővíteni kell. A két község egyéni parasztjai választhattak az állami gazdaság és a termelőszövetkezet között. Tehát beléphettek a termelőszövetkezetbe, vagy állami gazdaságba mehettek dolgozni. Az utóbbi esetben földjeiket fel kellett ajálni az államnak.

131 A két községben számos egyéni parasztember kilátástalannak látván a jövőjét, inkább a földfelajánlást választotta, s nem lépett be a termelőszövetkezetbe. A földfelajánlók egy része az állami gazdaságba, más része pedig az iparba ment dolgozni.

132 A járási párt és állami vezetés arra törekedett, hogy egy községben, ha erre mód és lehetőség van, lehetőleg egy termelőszövetkezetet szervezzenek. Ezt diktálta az ésszerűség és a gazdaságosság szempontja. A járási vezetés azonban nem zárkózott el attól sem, hogy 127. Forrás: Az egyes termelőszövetkezetek alakuló ülésének jegyzőkönyvei. 128. A Heves megyei Földhivatal Irattára. Az egri járás községeinek földrendezési iratai: Bükkszentmárton, Szarvaskő, Szűcs. 129. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 130. A Heves megyei Földhivatal irattára. Az egri járás községeinek földrendezési iratai: Mónosbél. 131. MSZMP HMB Arch. MB I. f. 6. őe. 1960. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1960. november 15-i ülésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezetek továbbfejlesztésének terve. 132. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 10 Az egri múzeum évkönyve 145