Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

A Megyei Párt-végrehajtóbizottság tervének figyelembevételével az egri Járási Pártvégrehajtóbizottság és az Egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága november második felében hozott határozatot az átszervezés további menetéről. Az átszervezési tervben azokat a községeket tüntették fel, ahol már a gazdasági és politikai feltételek lehetővé tették a szervezést. A járási tervben a következő helységek szerepeltek: Kerecsend, Demjén, Novaj, Mikófalva, Verpelét, Tarnaszentmária, Egerszólát, Balaton, Bükkszentmárton, Felsőtárkány és Noszvaj. Tehát tizenegy község átszervezését tervezték. A járás által elfogadott terv nem azonos a megyeivel. A megyei tervben csak kilenc járásbeli község található. A megyei tervben feltüntetett Andornaktálya és Felnémet nem szerepel a járásban, csak Demjén, Kerecsend, Verpelét, Balaton, Mikófalva, Noszvaj és Tarnaszentmária. A járási tervben olvasható még Novaj, Felsőtárkány és Egerszólát neve, melyek a megyei tervben nem olvashatók. Az eltérések magyarázata a következő: Andornaktálya Eger mellett terül el. Határa beékelődik az egribe. Átszervezése csak akkor oldható meg, ha a várost is átszervezik. Eger átszervezéséről azonban akkor még nem döntöttek. Felnémet azért maradt ki a járási tervből, mert már akkor komolyan foglalkoztak Egerrel való egyesítésével. Úgy látták, hogy majd Egerrel együtt kell átszervezni. Felsőtárkány, Novaj, Egerszólát átszervezését a járás javasolta.

118 Az átszervezés második szakaszában 1959. november eleje és 1960. február 10. között tizenkét termelőszövetkezeti község jött létre a járásban és hét új termelőszövetkezet született.

1 19 Új termelőszövetkezetek Felfejlődött termelőszövetkezetek Balaton Dózsa Demjén December 21. Bükkszentmárton Rákóczi Felsőtárkány Dózsa Egerszólát Béke Noszvaj Új Élet Kerecsend Aranykalász Novaj Egyetértés Mikófalva Kossuth Verpelét Dózsa Tarnaszentmária Petőfi Verpelét Petőfi Az átszervezés második szakaszának lezárulása után a megye szántóterületének 82,1%-a tartozott a szocialista szektorhoz. Az eddigi átszervezés során a hevesi, a füzesabonyi, és a hatvani járás termelőszövetkezeti járás lett. Hatvan és Gyöngyös pedig termelőszövetkezeti várossá alakult. Az átszervezés befejezéséhez közeledett. Még huszonhat községet és Egert nem szervezték át. A mezőgazdasági szempontból jelentős községeket hét szőlőtermelő község kivételével kollektivizálták. Ekkor átszervezésre kerülő községek már csak az egri, a pétervásárai és a gyöngyösi járásban voltak. A járásból még nyolc község (Andornaktálya, Egerbakta, Egercsehi, Felnémet, Nagyvisnyó, Ostoros, Szilvásvárad és Szűcs) nem volt átszervezve, valamint Eger város. Mónosbélt és Szarvaskőt — mivel ezeken a helyeken kevés volt a mezőgazdasági művelésre 118. MSZMP HMB Arch. MB 1959. I. f. 7. őe. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1959. nov. 5-i ülésének jegyzőkönyve. A Heves megyei termelőszövetkezetek megszilárdításának és továbbfejlesztésének terve. 1959. november 4. 119. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1960. márc. 16-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés az egri járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről és a tavaszi munkákra való felkészülésről. 1960. március 11. 143