Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

Az átszervezés előtti hónapokban, hetekben a pártalapszervezetekben rengeteg vita folyt az egyéni paraszt párttagokkal. Ez a harc területenként más-más vonással bírt. Például Makiáron 1956 után a pártszervezeten belül főleg a középparasztokra támaszkodtak. Ebből következően, amikor az átszervezés előkészítése folyt, a pártszervezet képtelen volt ezt önmaga vezetni. A Járási Pártbizottság segítségével tudott csak a pártszervezet helyes álláspontot kialakítani. Csak így tudták leküzdeni a párttagság, főleg az egyéni paraszt párttagok ingadozását, amely szubjektíve érthető.

66 A járás másik erős középparaszti falujában Verpeléten sem volt könnyű a párttagság helyzete. Egyes paraszt párttagok itt is ellenálltak. A községi pártalapszervezet 1959. március 23-i vezetőségi ülésére meghívott három egyéni dolgozó paraszt párttag közül egy el sem ment a vezetőség ülésére. A két megjelent paraszt párttag pedig kijelentette, hogy „... ők inkább máshová mennek dolgozni, mint a termelőszövetkezetbe."

6 7 A helyi egyéni paraszt párttagság egy részének ellenállására utalva állapította meg az alapszervezet március havi taggyűlésén a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke: „Sajnos itt Verpeléten a paraszt párttagokat kell meggyőzni és utána mehetünk ki a faluba agitálni... Helytelen az, hogy maguk a párttagok nem értenek egyet. Vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy elmennek az iparba dolgozni."

68 Egerben az amúgy is rendkívül kevés paraszt párttag közül néhány az átszervezés előkészítésekor párttaghoz méltatlanul viselkedett. Az l-es pártkörzet 1959. március havában tartott gazdagyűlésén az egyik párttag berúgva jelent meg, s a termelőszövetkezet ellen agitált.

69 Voltak a városban olyan párttagok is, akik a rokonaiknak adták át a földjüket, hogy ne kelljen a termelőszövetkezetbe belépni. Méltán jegyezte meg ilyen eseteket hallván az egyik párttag: „Nekünk nem ilyen példamutatásra van szükségünk."

70 A Központi Bizottság 1958. decemberi határozatának megjelenése után megélénkült a tanácsok tevékenysége is. Az egri Járási Tanács és a Városi Tanács megszabták azokat a feladatokat, amelyeket az átszervezés érdekében tenni kellett. Az egri Járási Tanács 1959. januári ülésén határozta meg a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdításával, s az új termelőszövetkezetek szervezésével kapcsolatos feladatokat. A meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében így döntöttek: 1. A termelőszövetkezeti tagságot politikailag fejleszteni kell, tisztába kell lenniük a közös tulajdon fogalmával. 2. Javítani kell a szakmai vezetést. (Ennek érdekében biztosítani kell az elnökök és a brigádvezetők továbbképzését.) 3. A termelőszövetkezetekben javítani kell a munkafegyelmet. 4. Ezüstkalászos tanfolyamokat kell szervezni. Az új termelőszövetkezetek szervezése és a meglevők tagságának bővítése érdekében a következőket határozták. 1. A jól működő termelőszövetkezetekben állandó jellegű agitációs csoportokat kell szervezni. A csoport feladata állandó kapcsolat teremtése az egyéni parasztokkal. 2. Támogatni kell az alacsonyabb típusú társulási formákat. 3. A termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése érdekében szembe kell szállni a spontaneitás szellemével, amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok szövetkezeti útra való térését. 4. Az átszervezést rendszeres felvilágosító munkával kell elősegíteni. Ebben fontos szerepe van a termelőszövetkezeti tagoknak, tanácsi 66. MSZMP HMB Arch. Az egri III. pártkörzet 1959. szeptember 23-i vezetőségválasztó taggyűlésének jegyzőkönyve. 67. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 68. MSZMP HMB Arch. A verpeléti községi pártszervezet 1959. március 31-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A vezetőség értékelése a két taggyűlés között végzett munkáról. 69. Uo. 70. MSZMP HMB Arch. Az egri I. pártkörzet 1959. április 2-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A vezetőség beszámolója. 133