Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága
ben elsőként a szociális kérdésekről van szó, itt olvashatunk a szegény-ügyről, valamint a közegészségügyről. Ez azért is lényeges, mert a XVIII. században létesült városunkban először kórház, gyógyszertár és szegényház. Az igazságszolgáltatás keretén belül külön szól a büntető és a polgári eljárásokról, a büntetések módjairól. A harmadik fejezetben a szőlő- és borgazdaság témáját tárgyalja, az ezzel kapcsolatos kocsmáitatási jogot, majd a mezőgazdaság egyéb ágazatait. Igen lényeges az iparról szóló fejezet. Itt természetesen a céhes iparról van szó. A török kiűzése után Magyarországon újjáalakult a céhrendszer, mely éppen a XVIII. században élte virágkorát. A céheknek nemcsak az ipar területén kifejtett tevékenysége volt lényeges, hanem a céhszervezet keretein belül folyt az iparoktatás is, valamint fontos szociális missziót is elláttak. Az ötödik fejezetben a kereskedelmet tárgyalja, végezetül pedig a népoktatás ügyéről van szó. A mű igen gazdag levéltári anyag alapján jött létre, azt lehet mondani, hogy a szerző kezén átment valamennyi anyag, mely a XVIII. századi Egerre vonatkozik. A könyv hiányossága, hogy a levéltári források pontos jelzeteit nem adja meg, így annak a kutatónak, aki megbízhatóságukat ellenőrizni akarja, hosszas munkába telik az eredeti forrást megtalálni. Ez azért lényeges, mert a könyv alapmunka a helytörténeti kutatásokat végzők kezében. 16 Breznay Imre terjedelmesebb munkái közül kiemelkedőnek tartjuk Az Egri Kaszinó százéves történetét. A könyv 1934-ben jelent meg és a Kaszinó 1833-tól 1933-ig terjedő történetét tárgyalja. Első pillantásra jelentéktelen témának tűnik, Breznay azonban mindjárt bevezetőjében rávilágít arra, hogy a magyarság reformkori küzdelmeinek milyen jelentős állomása volt a Nemzeti Kaszinó létrejötte, s annak példáján a vidéki kaszinók megalapítása: „A politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatására, az összetartás erősítésére nagy agitatórikus erővel hívta életre (Széchenyi István) 1827-ben a Nemzeti Kaszinót... Különösen a Világban kifejtett felvilágosítások után alakultak a Nemzeti Kaszinó példájára és mintájára az ország több városában kaszinók, köztük 1833-ban a mienk is. "A kaszinó igen fontos szerepet játszott a város kulturális életének alakításában, hangversenyeket, színházi előadásokat szervezett, nyilvános könyvtárat tartott fenn tagjai részére, de ami a legfontosabb: elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy kezdeményezője volt a közvilágítás létrehozásának és a házak számozásának. A könyv megírására Breznay Imre mint a Kaszinó tiszteleti tagja kapott megbízást. Hasonlóképpen funkcióiból eredően foglalkozott a Nőegylet, a Tűzoltó és Mentő Egyesület és a Keresztény Iparoskör történetével. 17 Rövidebb terjedelmű munkái közül kiemelkedik az az ünnepi beszéd, melyet a Tanítóképző ifjúsága előtt mondott 1906-ban abból az alkalomból, hogy II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvait hazahozták. Ez a beszéd nyomtatásban is megjelent az intézet 1906-os évkönyvében. A munka nem Breznay Imre önálló történeti kutatásain alapul, de erénye, hogy rendkívüli éleslátással világít rá a szabadságharc kitörésének okaira és arra, hogy miért volt ez a küzdelem eleve kudarcra ítélve. Röviden összegzi és egyben értékeli a szabadságharc történetének főbb mozzanatait. A mű tanulmányozása azonban megerősít bennünket abban, hogy Breznay Imre rendelkezett azzal a szintetizáló képességgel, melyet a század első felében még ritkán alkalmaztak, különösen helytörténeti írók. Ez a téma azonban alkalmas volt arra, hogy bebizonyítsa, el tud igazodni az események szövevényében és értékelni is tudja azokat. Tartott még egy figyelemre méltó előadást Eger város képviselőtestületének díszköz16. BREZNAY Imre 1933,1934. 17. Breznay Imre saját összeállítása munkásságáról, Pozder György tulajdonában. 18. A cikk a Tanítóképző' 1906-os évkönyvében jelent meg, de különnyomatban önálló könyvként is forgalmazták. 118
