Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága
Kaszinó alapításának történetét taglalja, melynek később jelentős művet is szentelt Breznay Imre. Hasonlóan az Egri Polgári Lövésztársulat és az Egri Olvasó Nőegylet történetének. A további fejezetek: a régi magyar színészet Egerben, a megrovási kalandok (egykorú színházi bírálatok), a német színészet Egerben, a Hevesmegyei Takarékpénztár alapítása, valamint az egri fürdők. A színháztörténettel kapcsolatos kérdésekben igen járatos volt, Borovszky Samu: Hevesvármegye története című munkájában ő írta ezt a fejezetet. Ez a mű nem adja a város XVIII—XIX. századi életének összefüggő történetét, hanem tanulmányokat tartalmaz a város múltjából, tanulmánykötetnek nevezhetnénk. 15 Élete fő műve az Eger a XVIII. században, melynek első kötete 1933-ban, második pedig 1934-ben jelent meg. Előző munkájával ellentétben iöbbé-kevésbé összefüggő történelmet ír városunk XVIII. századi eseményeiről. Ekkor a Rákóczi-szabadságharcot kivéve jelentősebb esemény nem történt Egerben. Ez az évszázad a dinamikus, békés fejlődés korszaka volt. Kitér minden jelentősebb témára, mely a város XVIII. századi életének meghatározója volt, esetleg ennek a kornak a jellemzője. Az első kötet hét, a második hat fejezetre tagolódik. Az első kötet bevezető részében a szerző ismerteti a város képét, kiindulva Evlia Cselebi munkájából, aki részletes, de nem túl megbízható leírást adott Egerről. Természetesen itt Breznay is alkalmazta a megfelelő kritikát. Ezután rátér a település török hódoltság utáni benépesülésére, külső képének, utcáinak, hídjainak leírására. Az Eger népessége és népesedése a XVIII. században című második fejezetben megvizsgálja a lakosság nemzetiségi összetételét, azokat a tényezőket, melyek szerepet játszottak az újratelepülésben, a lakosság lélekszámának alakulását, a fallal körülvett belváros lakóinak és a hóstyák népének különböző jogállását. A házak és az ingatlanforgalom témája a könyv újabb fejezetét képezi. Ehhez felhasználta a Neoquistica comissio kapcsán készített összeírást, mely csak a háztulajdonosokra terjedt ki. A többi összeírás, az 1696-os, az 1713-as, az 1715-ös és 20-as, az 1724-es, az 1749/50-es, az 1760-as, az 1768-as, a II. József-féle népszámlálás, valamint az 1797/98-as összeírás többnyire eligazították a szerzőt, csak egy-két alkalommal volt nehézsége, amikor az összeírásból nem derült ki pontosan, ha egy házban több család is lakott, vagy egy személynek több ház volt a birtokában. Az ötödik fejezet a város közigazgatását tárgyalja, mely Eger XVIII. századi történetének legizgalmasabb és legsarkalatosabb kérdése. Kitér a tanács működésére, annak összetételére, a tisztségviselők feladataira és a közigazgatás egyéb apró részleteire is. A vallásos élet, mint a század jellemzője - ez a következő fejezet címe. Itt nemcsak szigorúan vallási kérdésekről van szó, hanem a gyermekek, a nők és általában a család védelméről, az erkölcsi szabályok betartásáról. Itt esik szó az egyházi ünnepekről való méltó megemlékezésről és viszonylag hosszabb terjedelmet szentelt a szerző a céhek vallásos jellegű artikulusainak ismertetésére. Az utolsó fejezet témája a század közbiztonsági és igazgatási rendészete. Itt a magisztrátus hatáskörébe tartozó rendészeti kérdéseket tárgyalja az író. A második kötet15. BREZNAY Imre: Eger múltjából, I. Eger, 1926. A mü az alábbi fejezetekre tagolódik: 1. Eger a XVIII. században és a XIX. század elején (Térkép a régi Egerró'l), 2. Még egy térkép a régi Egerről (1787-ből), 3. A Hatvani-Kapu, 4. Eszterházy Károly gróf és Eger, 5. Az Eger-patak szabályozási térképe 1788-ból, Egri nagy árvizek, a) 1757. július 4. b) 1813. szeptember 11. c) 1845. július 18. d) 1878. augusztus 31. e) 1913. augusztus 7. Egri tüzveszedelmek: a) 1800. augusztus 23. b) 1827. augusztus 26. c) 1874. július 3. 6. Eger város tűzi rendje 1811-ból (Függelék a nagy tüzekhez), 7. A fertálymesterségról, 8. Emlékezzünk a régiekről (Hogyan éltek Eger régi polgárai? ) 9. Az „Egri Kaszinó" alapítása, 10. Egri Polgári Lövésztársulat, 11. Az „Egri Olvasó Nőegylet" alapítása 1860-ban, 12. Régi magyar színészet Egerben, 13. Megrovási kalandok (Egykorú színházi bírálatok), 14. Német színészet Egerben, 15. A Heves megyei Takarékpénztár alapítása, 16. Az egri fürdők. 117
