Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Löffler Erzsébet: Breznay Imre történetírói munkássága

jöttében az is szerepet játszott, hogy akkor Breznay Imre a fertálymesteri testület tiszteletbeli elnöke volt. A negyedmesteri intézmény, mely a XVIII—XIX. században a város közigazgatásának fontos része volt, ekkorra már teljesen elveszítette jelentőségét. Breznay Imrének köszönhető, hogy több mint egy évtizedes fáradozása eredményeképpen sikerült az elavult szerkezeti kereteket új tartalommal megtölteni, és 1931-ben megalakult a fertálymesteri testület. Új feladatait lelkesedéssel látta el, tagjai mindjárt mozgalmat indítottak a borfogyasztási adó eltörlése érdekében, részt vettek az ínségakció előkészítő munkálataiban, szorgalmazták a városi múzeum létrehozását stb. Ezért adta ki az író újra korábban már megjelent művét, melynek történeti része lényegében véve azonos az előző kiadáséval, és ezt toldotta meg a szerző az 1907 és 1939 közötti események ismertetésével, valamint az 1936-ban tartott rádióelőadásának szövegével. A mű érdemi része 8 fejezetre tagolódik, ezek: a fertálymesteri tisztség, a fertálymesterek kötelességei, a fertálymesterek száma, a fertálymesterek választása, a fertálymesterség elfogadásának kötelezettsége — a helyettesek, a fertálymesterség-közhivatal, a fertály mesterek tiszteletdíja. A negyedmesteri tisztség lényege, hogy a várost fertályokra, viertelekre osztották és a negyedek élén a tizedesek (decurio), vagy fertálymesterek állottak. Az ő tevékenységük a város közigazgatásának jelentős részét képezte. A szerző a fejezetcímekben megadott témák alapján dolgozta fel a kérdést, mely ma is rendkívül izgalmas a kutatók számára, hiszen a XVIII. században is igen ritka jelenségnek számított. Abban azonban tévedett Breznay Imre, hogy ez sajátosan egri jelenség lett volna és más településeken nem ismerték a fertálymesterséget, mert — hogy csak Heves megyében maradjunk — Gyöngyösön is volt hasonló intézmény. A mű olvasmányos, elbeszélő stílusú, a szerző a szöveget lapalji jegyzetekkel látta el, ezek azonban nem a forrás megjelölésére szolgálnak, hanem adatok és idézetek a szövegben leírtak alátámasztására, a lelőhely pontos megjelölése nélkül. Az Eger város XVIII—XIX. századi történetével foglalkozók azonban maguk is találkozhattak ezekkel a levéltári forrásokkal, Breznay alaposan áttanulmányozta a városi tanácsjegyzőkönyveit, a céhes iratokat stb.

14 Következő jelentős történeti munkája 1926-ban jelent meg, Eger múltjából címmel, melyet a szerző eredetileg két kötetesre tervezett, a második kötet azonban sohasem készült el. Ebben a munkában kitér mind a XVIII., mind a XIX. századra és ezen belül bizonyos résztémákat dolgoz fel. Igen érdekes és érzékletes a város képének leírása, melynél felhasznált egy 1781-ben ismeretlen személy által rajzolt térképet, mely Eger város fallal bekerített részét ábrázolja 50X50 cm-es méretben és az 1800-ban Vincentius Neuwirth által készített térképet. Ezek mellett segítségére volt még egy 3 m

2 nagyságú topografikus katonai térkép, mely 1786-ban készült. Figyelembe vette Sartory József térképét is, mely 1787-ben készült. Ezek alapján leírja a belvárost és az azt körülvevő hóstyákat, vagyis külvárosokat, részletesen kitér még az egyes utcákra is. A városfalakról és a város kapuiról is bőséges ismertetést nyújt. A második fejezetben egy 1823-ban készült katonai térkép alapján egészíti ki az előzőeket. Külön fejezetet szentelt a Hatvani Kapunak, mely a város legfontosabb bejárata volt, a főváros felől érkezők haladtak rajta keresztül. A mai székesegyház közvetlen közelében állott, és Pyrker érsek bontatta le a múlt század első felében. A nagy építő püspökök közül Eszterházy Károly tevékenységét emelte ki, akinek nem kis szerepe volt abban, hogy Eger barokk épületek tucatjaival büszkélkedik. Külön fejezetet szentelt egy, az Eger-patak szabályozási tervét ábrázoló térképnek, melyet 1788-ban állítólag Lietzner János készített. Breznay Imrének köszönhetjük, hogy fogalmat tudunk alkotni a Posueruntról, a mai Mária utcában állott egykori 14. BREZNAY Imre: A fertálymesterségró'l, 1907. Eger. BREZNAY Imre: Az egri fertálymesterségról, 1939. Eger. 8* 115