Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fodor László: Előzetes jelentés a markazi pusztatemplom feltárásáról

korszakának tekinthetjük, s az okleveles adatok alapján az 1348-1421 közötti időre tehetjük, - amikor is a Kompolti család ún. markazi ága bírta a várat és a települést, tehát a falu életében kétség kívül felvirágzásnak kellett mutatkoznia. Figyelmet érdemel a templom elhelyezkedése is. Az épület a Malom patak és a Hátra patak között fekszik (6. tábla). Szintezési adatok alapján megállapítható, hogy a területnek a templom környéke mintegy legmélyebb pontja, amely a régebbi időkben is kiöntéses, helyenként mocsaras terület lehetett

24

, s a feltörő talajvíz miatt építkezésnek nem kedvezett. Hogy a templom egy nagyobb lélekszámú falu plébániatemploma volt, nem vitatható. Terepelhelyezése viszont ellentétes román kori falusi templomaink zömével, amelyeket többnyire dombra, sőt olykor mesterséges magaslatra (pl. Csempeszkopács) emeltek.

25 (L.: 8. sz. kép.) A közeli dombok bármelyike, mai szemmel nézve, kedvezőbb terepet biztosíthatott volna a templom építésére, s nem valószínű, hogy elhelyezésében birtokhatár, birtokmegosztás kényszerűsége játszott volna közre. A régi faluhely megtalálásáig és tisztázásáig itt is csak feltevéseket kockáztathatunk meg. Noha sem okleveles, sem régészeti bizonyítékunk nincs a település és temploma 1332—37 előtti meglétére, — a falu nyilvánvalóan jóval korábbi alapítású volt. Kérdéses pusztán az, hogy meddig nyúlhatunk vissza az időben, s e következtetések elegendőek-e arra, hogy a falu korábbi történetét rekonstruálni próbáljuk? A szomszédos Visonta és Domoszló községekhez hasonlóan Markaz nevét is szláv személynévből magyar névadással keletkezett névnek tekinthetjük.

26 Tudjuk, hogy a Markazt birtokló Kompolti család Aba Sámuel Domoszló nevű fiától származott. Ha figyelembe vesszük, hogy Domoszló falu Aba Sámuel fiáról kapta nevét,

27 s ha elfogadjuk azt a feltételezést, amely Aba Sámuel ismeretlen nevű elsőszülött fiát Visonta falu névadójával azonosítja,

2 8 kézenfekvő az a feltevés, hogy az ugyancsak szláv etimológiájú Markaz névadóját ha nem is az Aba család körében, de közvetlen környezetében keressük. Ez esetben szláv kapcsolatot nyomozva nem is kell Aba Sámuel és anyai ágról lengyel származású felesége, (Géza fejedelem és Adelhaid lengyel hercegnő leánya)

29 korához visszanyúlnunk, talán elegendő az 1046-ban Endre és Levente kíséretében Orosz földről hazatért Domoszló körében feltételeznünk a falu névadóját. Ez esetben a falu keletkezését a XI. század közepéig nyomozhatjuk vissza, - s természetes, hogy településmódját, életterét más szabályozók határozták meg, mint a XIV. századi települését. Magának a helynek természetföldrajzi adottságai, a még a XVIII. században is emlegetett jó legelők és erdők

30 is egy korai, pásztorkodással foglalkozó település meglétének lehetőségét vetítik elénk, - amelynek kézenfekvő volt legelői közelében, a létfontosságú vizek környékén meghúzódnia,

3 ! - s így a földművelő vagy szőlőtermelő számára előnytelen terep épp ellenkezőleg, előnyösnek mutatkozik (9. sz. kép). Következtetéseinket továbbvive a templom korai meglétére vonatkozólag, amennyiben volt e településnek korábbi temploma, az minden bizonnyal a megkutatott templom helyén, de romlandó anyagból, fából, esetleg favázzal, nád- vagy sövényfallal épülhetett. Később a hely megtartását nemcsak a szakrális folytonosság indokolhatta, — de a korábbi életmódnak, az építési technikának (vázas építkezés) helyi gyakorlata és továbbélése is lehetővé tette. Ez utóbbit a kutatott templom északi falában megtalált, a vázas építkezés talpfájának megfelelő funkciójú gerendafészek is bizonyítja. 24. Magyarország Vízföldtani Atlasza 1961. MÁFI. 61-62 (jó víztároló terület - forrásokkal) 25. MAROSI Ernó' 1975. 24-54. 26. KISS Lajos 1980. 406. 27. VAJAY Szabolcs 1967.100. 28. KOVÁCS Béla 1975. 9-10. . 29. VAJAY Szabolcs 1967. 99.100. 30. SOÓS Imre 1975. 354-357. 31. Vö. GYÖRFFY György 1977. 397., 520.