Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fodor László: Előzetes jelentés a markazi pusztatemplom feltárásáról

kialakított szelvényt tovább bővítettük a teljes nyugati fal belső oldala mellett az északi és déli falak síkjáig. A törmelékszerkezet itt is végig egységes volt. A templom padlószintjét mintegy 200 cm mélyen találtuk meg. (L. 8. sz. kép.) A feltárt falrészek belső hosszában mindenütt 10—15 cm-rel szélesebb az alapozás a felmenő falnál. A padlószint meghatározásánál a sekrestye és a nyugati bejárat küszöbét vettük alapul. A szélesebb alapfal közvetlenül ez alatt jelentkezik (L. még 2. sz. kép és 3. tábla). A nyugati fal építési szerkezetét 2. kép. A Ny-i templomfal a Ny-i bejárat omladékával (előtérben az alapozás vonal, a bejáratnál pedig jól láthatók a kaput szegélyező kváderkövek) elemezve megállapítható, hogy építési anyaga teljes nyomvonalban egységes mátrai vulkáni görgeteg kő, ökölnyitől a 20-25 kg-ig, meszes homokhabarcsba ágyazva.

18 A sarkas külső kötéseknél és a bejárati nyílásnál szürkészöld és vöröses porózus vulkáni kőből vágott kvádereket alkalmaztak, amelyek lelőhelyei megtalálhatók a környéken.

19 A nyugati templomfal teljes vonalában kissé nyugatra kidőlt. Ezt jól lehetett látni mindkét (D-i és É-i) belső sarokbekötésnél keletkezett széles repedésekből. A nyugati fal közepén a faltisztításkor 100 cm széles bejárat omladéka került elő (2. sz. kép), amelyet 18. E területen régóta használt építőanyag. A mátrai vízmosásokban szinte mindenütt megtalálható. Jórészt ebből épült a kisnánai vár is. 19. Szekrényes Kálmán és Hacsavecz Béla közlése szerint - a zöldesszürke követ a falu ÉK-i részén a temető felett ma is bányásszák, a vörös színűek Pálosvörösmartról származhatnak. 96 i