Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Somogyvári Ágnes: Bronzkori sírok Hatvanban

A leletanyagot és a temetőtérképet közlő Kalicz Nándor Tiszaörvény—Temetődomb helyzetéből adódóan azt a következtetést vonta le, hogy urnás temetkezések a hatvani kultúra peremterületén fordultak elő.

37 A Hatvan-Ifjúság útján előkerült sír megengedi azt a feltételezést, hogy urnás temetkezések előfordulhatnak a kultúra törzsterületén is. Mind a sírokból, mind a szórványként előkerült leletanyag között megtaláljuk azokat az edényeket, amelyek a hatvani kultúra egész életében általánosak. Ezek az edénytípusok nem segítik a pontosabb időbeli meghatározást. De előkerültek olyan leletek, amelyeknél már lehetőség van a pontosabb datálásra is. A kronológiailag pontosabban értékelhető leletek a hatvani kultúra életének kései időszakában fellépő jegyeket viselik magukon. A kultúra második, kései szakaszában tömegesen jelennek meg a fényezett felületű edények, előfordulnak a svédsisak alakú tálak, fedők, kantharosz formájú edények. A díszítésben is gazdagodás figyelhető meg. Megmarad a textildísz és a söprüzés, bár az utóbbi egyre ritkábban. Ugyanakkor sok változatát alkalmazzák a plasztikus bordadísznek. A bevagdalt és ujj benyomással díszített borda mellett megjelenik a J-forma. Ebben az időben tűnik fel az árkolással körülvett, az edénytestből alig kiemelkedő bütyök, vagy a sekély árkolású, nyakhajlatban elhelyezett nagy hegyes bütyök. Gyakori az urnáknál a nyakhajlatban elhelyezett hegyes fül is. Megjelenik a girlanddísz és a félkörívbe hajló sekély árkolás. Az Ifjúság útján előkerült két sír és a szórványok a kultúra kései időszakának temetkezését képviselik. A Balassi Bálint utcából előkerült sír és szórványanyag az edényformák és a díszítés alapján egyaránt módot ad a kései keltezésre. A Delelő utcai homokbányából előkerült két sír és a Hárstelepen előkerült sír adja a legkisebb támpontot a kultúrán belüli pontosabb kormeghatározáshoz. Itt nem a kevés és töredékes edényformák azok, amelyek alapján mégis meg lehet kísérelni a pontosabb datálást, hanem a díszítés. Néhány töredék díszítése jellegzetesen kései jegyeket hordoz. Mindez azt mutatja, hogy a leletanyag a hatvani kultúra életének kései szakaszából származik, a kora bronzkor végén, a középső bronzkor első szakaszában, közel egy időszakban kerülhetett a földbe.

38 A három lelőhely (Ifjúság u.-Balassi B. u.—Delelő u.) nagy távolságra van egymástól, így nem feltételezhető, hogy ugyanannak a temetőnek a részei kerültek elő. A hárstelepi sír esetében más a helyzet. A lelőhely annyira közel van a Balassi B. utcához, hogy valószínűleg az ott levő temetőhöz tartozott (1. térkép). Kalicz Nándor feltételezi, hogy egy telephez ugyanabban az időben több kis létszámú temető is tartozott.

39 Ezek egy-egy nagycsalád temetkezései voltak. Esetünkben is erről van szó. Hatvan belterületén több olyan sírlelet is van, amely ezt a feltételezést támasztja alá. Sperlágh József a múlt században a Kálvária dombon és a kishatvani csárda mellett talált hatvani sírokat. A leletanyagot, amely ugyancsak a kultúra életének második szakaszába tartozik, Kalicz Nándor közli.

40 Tompa Ferenc említ a strázsahegyi feltáráskor előkerült hamvasztásos sírokat.

4 1 Magángyűjtők is őriznek Hatvanban olyan edényeket, amelyek elmondásuk szerint sírokból kerültek elő (2. térkép). Elképzelhető, hogy nem mindegyik temetkezés tartozott a strázsahegyi telephez. A Kálvária dombon előkerült leletanyag minden bizonnyal igen, a lelőhely ugyanis a Strázsahegy közelében van. Elképzelhető, hogy a Zagyván túl (a Zagyva nyugati oldalán), 37. Kalicz Nándor 1968. 144-147. 38. Kalicz Nándor 1968. 72. 39. Kalicz Nándor 1968. 149. 40. Kalicz Nándor 1968. 121. Az egri múzeum őriz Boldog-Vajdarétről tisztázatlan körülmények között bekerült sírleletet, az MNM-ban ugyancsak van Hatvan-Boldogról bekerült síranyag. 41. Tompa Ferenc 1935. 16. 57