Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Somogyvári Ágnes: Bronzkori sírok Hatvanban

csak gyakori ez a forma. A kisapostagi kultúrából Mozsolics Amália említ Kisapostagról hasonlót,

6 a Tokod csoportban Tokod-Hegykőn ugyancsak megtalálható.

7 A mészbetétes edények kultúrájában Bonyhádról,

8 a vatyai kultúrában Bényről, Kulcsról, Ceglédöreghegyről

9 ismerjük továbbélő formáit. Az urnák másik csoportjánál a kihajló peremet és a tölcséres nyakat változatlanul megtaláljuk, de az urnatest kettőskúpos. Díszítése gazdagabb az előzőnél. A textil- és söprűdísz mellett feltűnik a plasztikus bordadísz, az álfül félköríves bordákkal, az árkolt bütyökdísz. (I. t. l.,5.;IH.t. 1.; VI. t. 1.; VII. t. 3, IX. t. l.,4.) Az urnák díszítése egyúttal a kultúrán belüli megjelenésük pontosabb behatárolását is lehetővé teszi. Analógiáit megtaláljuk Tarnamérán és Galgahévízen.

1 ° Továbbélését a vatyai kultúrában figyelhetjük meg (Kulcs, Ujhartyán-Vatya). ' ' Eltérést csupán a fülek alkalmazása és a díszítés jelent a vatyai urnák esetében. A díszítésben a söprüzés és a textilminta mellett új elemként tűnik fel az álfülek alkalmazása. Ezeket az álfüleket, ugyanúgy, ahogy a szalagfüleket, plasztikus borda díszíti. Igen gyakran alkalmazzák együtt őket az urnák legnagyobb kihasasodásán. Az álfül előzményét Kalicz Nándor a badeni kultúrában látja, eredetét pedig egész Anatóliáig vezeti vissza. A fül felső részéhez csatlakozó bordadísz párhuzamait a Kaukázusban leli meg, de a kettő közötti kapcsolatot megkérdőjelezi.

12 Az álfül, mely, a badeni kultúra igen gyakran alkalmazott díszítése, előfordul még a vucedoli kultúrában is. őket követően a hatvani kultúrában figyelhető meg. Míg a fül felső részéhez csatlakozó félköríves borda a Kárpát-medencében csak a hatvani kultúrában válik általánossá és gyakorivá. (Ritkán a badeni kultúrában is előfordul a fül felső részéhez csatlakozó borda, itt még ívelődés nélkül.

13

) A kultúra számos lelőhelyéről kerültek elő hasonló módon díszített típusok: Tárnáméra-Uszodából, Hatvanból, Hatvan-Boldogról, Galgahévíz-Monostori-dűlőből.

14 A fül felső részéhez csatlakozó félköríves borda előfordulása más kultúrákban is a hatvani kultúra hatását tükrözi. Ilyen például a hatvani kultúrával párhuzamosan és annak szomszédságában élő ottományi kultúra rétközberencsi lelőhelyén előkerült töredék.

1 s Ugyancsak ezeken az urnákon figyelhető meg a nyakhoz közel elhelyezkedő két hegyes szalagfül és az árkolt bütyökdísz. (II. t. 4.; IV. t. 5.; VI. t. 2.; VII. t. 2., 4.; VIII. t. l.,4.;X.t.3.) A hegyes szalagfüllel ellátott urnák megfelelői Hatvanból, Hatvan—Boldogról, Debrecen—Nyúlásról kerültek elő.

16 A két hegyes fül továbbélését a vatyai kultúrában figyelhetjük meg. Urnáin ugyancsak a nyakhoz közel helyezkednek el. Ilyenek ismertek Áporkáról, Lovasberény-Jánoshegyről, Cegléd-öreghegyről.

1 7 Az árkolt bütyökdísz a hatvani kultúra kései időszakában jelenik meg, többek között Tarnaméra-Uszodából, Hatvan-Strázsahegyről és Vácszentlászlóról ismerünk ha6.Mozsolics Amália 1942. X/26., XI/21., 26. 7. Bandi Gábor 1963-64. XVIII/1. 8. Csalog József 1942. X/12.; XII/18. 9. Bóna István 1975. 204/5.; 1/10.; 2/1.; 41/8.; 46/1. 10. Kalicz Nándor 1968. LXXXII/7.; LXXXIV/6.; XCVI/2., 3. U.Bóna István 1975. 3/12., 6/1., 29/2. 12. Kalicz Nándor 1968. 174. 13. Banner János 1956. IX/32. 14. Kalicz Nándor 1968. LXXXIV/6.; XC/7.; XCVII/L; XCVI/3. 15. Kalicz Nándor 1970. 4. kép 9. 16. Kalicz Nándor 1968. XC/7.; XCIV/7.; XCVIII/9. 17. Bóna István 1975. 39/1., 3.; 50/1.; 42/1. 54