Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén

ismert változataihoz sorolhatók. Rövid kihagyásokkal ugyan, de a számunkra most lényeges részeket - fontosságuk miatt — átemeljük dolgozatunkba ezt a „Bakabúcsúztató"-t. ,,Ha én meghalok 16 akós hordó Dongájából legyen A koporsóm csinálva, Túrós-tejfölös Haluskával legyen Az kicifrázva: Fejem fölött 2 szál kolbász égjen Gyertya helyett 16 éves kislány Mondja felettem A rekviemet stb."

95 Az itt ismertetett példák, valamint a tartalmilag hasonló, szövegformálásban azonban távolabb álló szórványadatok

96 mindenképpen jelzik anyagunknak a lakodalmi s a farsangi játékokból kinőtt, az utóbbi évszázad (vagy több) során elkülönült, és látványossággá válása miatt talán tovább is csiszolódott formáját. Akkor, amikor UJVÁRY Zoltán a különböző temetési játékok elterjedési körét vonja meg, s közben e játékos cselekményeket tipologizálja, akkor úgy fogalmaz, hogy ,,a színjáték fogalmával jelölhető temetési paródia rendszerint szobában került bemutatásra. A játékot szabadban is játszották, a lényeges azonban e típuscsoportban az, hogy a jelenet színpadszerű, azaz ún. álló-helyzetű. Ezzel szemben a halottas játékok másik csoportjában a résztvevők „mozgásban" vannak, a halottal felvonulnak, végigmennek a helység utcáján vagy utcáin. Az előzőben a színpadiasság, a játékosok meghatározott szerepe erőteljesebben érvényesül. . . amíg az utóbbinak a felvonulás jellegéből következően a színjátékszerűsége háttérbe szorul, s gyászmenet formai paródiája domborodik ki ... A halottat ritkán alakítja élő személy, hanem az többnyire szalmabábu . . . A játékhoz szöveg, halotti prédikáció alig, vagy egyáltalán nem kapcsolódik ... Az Л csoportbeli jeleneteket a legkülönbözőbb alkalommal bemutathatták, а В csoportbeli felvonulós halottas játékokra azonban szinte kivétel nélkül farsang időszakában került sor." Majd a játéktípus elterjedésével kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Dunántúlon a példák szórványosak, s azok is protestáns közösségekből valók. Sajátos azonban, hogy a Felvidékkel kapcsolódó területen, a barkók és a palócok körében a temetési paródiákra katolikus falvakból vannak példák."

9 7 Mindezekkel együtt bekölcei példánk is meggyőzően bizonyítja, hogy az eddig feltárt anyag bővülésével párhuzamosan a kényszerű, de a tájékozódás szempontjából nélkülözhetetlen tipologizálás szempontjai még tovább is finomíthatok. Végezetül, amikor a bekölcei lakodalmas játékhoz ismét és rövidesen visszatérünk, akkor a párhuzamok sorában hadd álljon még itt egy, a Heves megyei Bükkszékről származó rövidke anyag, mely szerint korábban a farsang táján megrendezett esküvőt követő kislakzi (hérész) alkalmával a fiatal párt kísérő rokonságból egyesek tréfás lakodalmi 95. Ujváry Zoltán 1980. 617-619. Idézi: Gömöri Jenó't (A nagy háború katona nótái. Bp. 1918. 168-169.). 96. MNT III/B. 102—131. Horgos, Kunszentmiklós, Bakonybél és Felsó'páhok adatai, valamint a motívumában hasonló Hertelendyfalváról (Vojlovica) származó részlet Ujváry Zoltán 1978. 89. 97. Ujváry Zoltán 1978. 6-7, 182-185. 296