Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén

teljességében ismertessük.

8 6 Inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Bekölcéről közölt játékoknak milyen gyökerei voltak (lehettek), s ebből fakadóan a szálak honnan és hogyan vezethettek el ide. Azt, hogy községünkben mindkét dramatikus játékot búcsú napján játszották, már tényként fogadtuk el, s azt is, hogy ez így - a játékok ezen ismert viszonylatában — első látásra egyedülálló, mégha figyelembe vesszük azt a motívumot, amely arra utal, hogy sokak számára ez csupán az újabb mulatság, bálozás bevezetőjéül (a kedvcsinálás és adományszerzés alkalmaként) szolgált. Visszautalva a búcsúi vendégség idejére, ebben a szokások helyi megnyilatkozását olyan hipotézissel véljük alátámasztani, amelynek figyelembe vétele elvezethet a feltételezett kapcsolatok tisztázásához. Említettük ugyanis, hogy az 1840-ben történt templom megújítását előző időkben Bekölce Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepnapján (február 2.) tartotta búcsúját

87

, s ez alkalommal zenés mulatságok is tartattak. Ez az időszak pedig már a hagyományos (Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó) farsang körébe tartozik! Ha pedig így szemléljük a közölt temetési és lakodalmas játékokat, úgy már csak a vidékünket érintő tágabb körzet szokásanyaga is elegendőnek tűnik arra nézve, hogy a bekölceit ne úgy szemléljük, mint egyfajta, magában álló dramatikus megnyilvánulást.

88 A farsangi időszak hangsúlyozása számunkra egyébként azért sem mellékes, mert a gyakorta „fonójátékok" címszó alatt fellelhető párhuzamok, valamint a korábbi lakodalmak, lakodalmi játékok ezzel az időszakkal nagyon is szoros kapcsolatban állanak. Ugyanez figyelhető meg a fiatalság körében űzött téli „lagzis" játékok különböző fajtáival kapcsolatban.

8 9 Jól tudjuk azt is, hogy a farsangtáj t vagy egyéb alkalmakkor megtartott lakodalmak is mennyire kedveztek a különböző rögtönzött tréfáknak, parodisztikus játékoknak, ahol vagy a vőfélyek vagy egy-egy jókedvű, tréfacsináló személy vállalta ezek szervezését és gyakran előadását is. Mint UJVÁRY Zoltán kutatásából is tudjuk, számos ilyen játéknak ismeretes a régen kéziratos formában terjesztett szöveganyaga, melyek nyomtatásban is napvilágot láttak.

9 ' Ilyen jellegű, nyomtatott, illetve kéziratos anyagot sikerült magunknak is tanulmányozni, amelyek mindegyike utal arra, hogy a vőfélyre a szórakoztatás kötelessége is egyként hárult. Ilyen a 16 lap terjedelmű „Vőfélyi kötelesség, melyet az ilyen hivatalokban forgo86. Mindezt már elvégezte és komplex elemzésnek vetette alá Ujváry Zoltán 1978. 87. Canonica Visitatio, 1746 és 1767. - A gyertyaszentelői templomtitulusokkal kapcsolatban jegyzi meg Bálint Sándor, 1977. I. 191. „Kevés templom titulussal találkozunk. Ennek elsősorban a téli időszak az oka." - A téli Mária-ünnepekről az őszi, főként Kisasszony napjára történő titulus változtatást is (pl. Perkáta, vagy Radvány - Radvan nad Hronom -) ugyanő említi I. k. 194., illetve II. k. 267. -Vö. még Schütz Antal 1932. 128.; Bálint Sándor 1938. 37. - Az Egri Főegyházmegyében a múlt században több község is kéri, hogy hivatkozván a körülményes közlekedésre, a vendégeknek télen való nehéz elhelyezésére és a vendéglátás szűkös voltára, így hadd helyezzék át védszentjük (Szűz Mária) napját valamely, az áhítatnak is kedvezőbb időszakára. Soós Imre (EÉL, Archívum) szíves szóbeli közlése, kinek támogatását ezúton is megköszönöm. 88. K. Kovács Péter 1956'. 287-288.; Nemesik Pál 1975. 92.; Manga János 1979. 220-223. - PA 699-80 (Nádújfalu) Szendrey Eszter gy., PA 700-80 (Karancskeszi) Tiszovszki Zsuzsanna gy.; farsangi lyány temetés adatai Bodonyból, Kovács Jánosné Kiss Julianna szíves közlése, valamint saját gyűjtések Istenmezejéről és Bükkszékről (ak. Zagyva Sebők Lajosné Polacsek Anna, sz. 1918). - A halottas játéknak a bekölceihez szövegében és menetében is hasonló mozzanatait közli Vecsésről és Bácsbokodról Ujváry Zoltán 1978. 142-143. 89. Néhány példa erejéig vö.:Manga János 1956.150-151; Uő. 1968. 28-29.; Uő. 1979. 221.; Kaposi Edit-Maácz László 1958. 143.; Morvay Judit 1981. 100. - PA 713-80 (Bükkszék), ENA 899-69 (Mezőszemere). 90. Távolabbi példákkal Gönczi Ferenc 1914. 352-355.; Gönyey Sándor 1934. 182-184.; Ujváry Zoltán 1968. 477.; Uő. 1973. 221-228.; Uő. 1975. 93-94., 100-102.; Jung Károly 1978. 110-111. - Itália középkori szokásanyagából Sumner, William Graham 1978. 881. 91. Ujváry Zoltán 1960. 111-143.; Uő. 1978. 110-132. -Vö. még: Réső Ensel Sándor 1867. 343-348. 294