Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén
kedvtől és vállalkozóktól függően két tanút is állítottak, s egyvalaki a menyasszony anyját is megszemélyesítette. 7 ' „Általában külön házaknál öltöztek fel, idősebb asszonyoknál, ahol régies viseletük volt. Például így a Bege Mariéknál vagy a Dorkó (harangozó) Istvánéknál. Mondták, hogy menjünk náluk befele, mert van nékik szép singolt szoknyájuk és lepedő is akad. Fátyolnak meg fehér függönyt vettek elő, menyasszonyi koszorúnak csak olyan szúrós virágot szakítottak. A vőlegény gombos lajbiban meg lobogós ujjú ingben vót. A tréfa kedvéért úgy igyekeztünk, hogy menyasszonynak erős, férfias vonásai legyenek, akár a Dora Lajosnak, mikor ő vót. A vőlegény meg gyakran kistermetű, simaképű ember. A vőfélyek felszalagosodtak, meg a baltanyelre gallyat kötöttek, a kezökbe mindig vót egy-egy demizson borral. Aztán elindultak a lányos házhoz (7. kép), bekopogtak szépen, elmondtak pár szokásos verset, hogy itt vannak, jó helyen járnak-e. Előjött a vőfélye, s kérdi, hogy vinnék az esküvőre? Aztán előjött a cigány is, de szólott neki a vőfély, hogy csend, mert most a búcsúztató következik. A búcsúztató ilyesformán ment, hogy: A mi menyasszonyunk lement a pincébe, Két cső kukoricát megevett mérgébe. Hogy az íz egye meg a két első fogát, Mér ette meg a két cső kukoricát? ! - Húzd rá, cigány!" 7 2 VL összesereglett nép, a lakodalmas menet ezután a Községházához ment, ahol már várta őket a ,jegyző". 73 Mint adatközlőink is említették, elsősorban a szereplők öltözete és a helyzet komikuma volt legfőképp a nevetésre ingerlő. Ezt az is bizonyítja, hogy az anyakönyvvezető (s később a „pap") nem a mondott szövegével, hanem ő is megjelenésével kívánt hatást elérni. így pl. Hossó Kismaréi Imre a lábára kukoricaháncsból font nagyméretű papucsot 74 vett fel, orrára pápaszemet kerített, hosszú szárú tollat meg kalamárist tett maga mellé a nagykönyvhöz. Az ezt követő jelenet a polgári esketés formuláit kísérte a házasulandó felek megkérdezésével és hivatalos házasságkötésével. Itt jószerivel inkább csak az ifjú pár és tanúik nevei keltettek derültséget. így például a vőlegény neve Borona Bálint vagy Krumplinudli Tóbiás, a menyasszonyé (állandóan hagyományozódva!) Savanyó Emerka. A tanúk neveit kitaláló Hossó Kismaréi Imre ezeket így keresztelte el: Szilva Miklós és Barack Bálint. A jegyző általában eképpen fejezte be szövegét: „Éljetek sokáig, és minél tovább igyatok! Szaporodjatok, mint a csicsóka!" (8. kép). A Községháza udvarán megszólalt a zene, előkerültek a boros kossók, s az ál menyasszonynak töktortát ajándékoztak. Rövid mulatozás után elindult a menet a „temp.om" felé, ahol meg a „pap" várta őket. 75 A mára már elbontott kovácsműhely alatt, illetve az ökörvasaló színben zajlott le az egyházi esketés paródiája (egyébként ez az építmény eredetileg igencsak közel állott a templomdomb feljáratához!). Az itt elhangzott, ma már adatköz71. Az 1954-es lakodalmas játékokban a következő játszó személyek vettek részt: f Varga Imre, gyári munkás (vőlegény), Dorkó Duka Sándor, földműves - ma lemezgyári dolgozó - (menyasszony), tCsuhaj Ernő, gyári munkás (kisvőfély), Józsa Dora Lajos, kőműves (nagyvőfély), fHossó Ferenc, gyári munkás (tanú), Csuhaj István, gyári dolgozó (a menyasszony anyja), Hossó Kismaréi Imre, gyári munkás (anyakönyvvezető). 72. Dorkó Holló Kálmán (fi981.), Hossó Kismaréi Imre, Józsa Dora Lajos, Pozsik Ernő és Sütő Elemér adatközlők elmondása alapján. 73. E tisztet hosszú időkön keresztül Hossó Kismaréi Imre töltötte be, míg két alkalommal (19501951) Sütő Elemér ,Jegyzősködött". 74. Ezt a téli hidegben fuvarozó, vagy Egerbe szekerező kocsisok húzták fel csizmájukra. 75. E szerepet a temetési játékoktól eltérően általában más, gyakorta Dorkó Holló Kálmán játszotta. Az öltözet bő ujjú fehér ingből és hosszú fekete szoknyából állott. 288
