Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Sebestyén János: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása és tevékenysége Heves megyében (1957–1960)

A beszámoló megemlítette, hogy a KISZ I. Kongresszusa tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki a megyében élő fiatalok között. A megye ifjúsága — élén a munkás fiatalokkal — nagy lelkesedéssel fogadta a párt Központi Bizottságának 1959. márciusi határozatát, amelyben a szocializmus építésének meggyorsítását jelölte meg. A határozatra a KISZ-fiatalok tettekkel válaszoltak. Ezt mutatják a következő példák is. A megye ipari üzemeiben — 1960-ban 300 ifjúsági brigád versenyzett a nagyobb termelési eredmények eléréséért, ezek közül 180 tűzte maga elé a szocialista munkabrigád cím elnyerését, és a KISZ értekezletéig 22 ifjúsági brigád nyerte el a megtisztelő címet. A megye ifjúsága ebben az évben 150 000 munkaórát teljesített társadalmi munkában.

32 A falusi ifjúság életét értékelve megállapította az értekezlet, hogy 1960-ra a megye mezőgazdaságában is túlsúlyba került a szocialista szektor, a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Több mint 50 000-re nőtt a tsz-tagok száma és az összterület 91 százalékán, a szántóterület 88 százalékán a szocialista szektor vált uralkodóvá. Ez új helyzetet és feladatot jelentett a KISZ-szervezetek tevékenységében is. Ebben az időben a megye termelőszövetkezeti községeiben mintegy 10 000 olyan fiatal élt, akik mezőgazdasági munkával foglalkoztak. Közülük csak mintegy 4000 fiatal volt tagja a termelőszövetkezetnek. Ez a szám nem volt kielégítő, ezért a KISZ-értekezlet fontos feladatul jelölte meg a fiatalok bevonását a termelőszövetkezeti munkába. Az értekezlet részletesen megjelölte a KISZ-szervek és szervezetek ez irányú feladatait. A második ötéves terv sikeres teljesítésére hívta fel az ifjúkommunistákat és valamennyi fiatalt. Ennek méltó keretet adott az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalom 5 évre szóló programja. A feladatokat összegezve végül is legfontosabb tennivalóként az ifjúság kommunista nevelését, a KISZ-szervezetek kommunista közösségekké történő alakítását szabta meg. Felhívta a figyelmet, hogy erősíteni kell a tömegszervezeti jelleget is. Harcolni kell a fiatalok megnyeréséért, a KISZ tömegbefolyásának szélesítéséért. Végül az értekezlet megválasztotta a 45 tagú KISZ megyei bizottságot és a megyei bizottság 4 póttagját. A KISZ MB titkárának Misi Sándort választották meg, aki még 2 évig volt megyei titkár, majd a KISZ KB apparátusába került dolgozni» A küldöttek megválasztották a KISZ I. Kongresszusának megyei küldötteit. A megye KISZ-tagságát 18 szavazati jogú és 10 tanácskozási jogú küldött képviselte a kongreszszuson. A kongresszus elnökségébe beválasztották Sebestyén Jánost, aki a második napon a kongresszusi elnöki funkciót is ellátta. Ezzel a rendezvénnyel lezárult a megye KISZ-életének egyik nagyon lényeges szakasza. Három év alatt a KISZ-szervezetek politikailag és szervezetileg megerősödtek. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára a párt VII. kongresszusán tartott központi bizottsági beszámolójában a KISZ-ről többek között ezeket mondotta: „A tapasztalat azt bizonyítja, hogy helyes volt 1957 tavaszán a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása. A KISZ-nek tekintélye van az ifjúság körében, a párt politikájában támaszkodik rá. Az ifjúsági szövetség tevékenysége egészséges és az annak köszönhető, hogy a kommunistaellenes nézetekkel és áramlatokkal vívott harcban született meg és fejlődik."

33 A KISZ zászlóbontásának időszaka, a kommunista ifjúsági mozgalom egész története, munkája és harca hatalmas erőt, példát és gazdag tapasztalatot ad a ma ifjúságának, mindenekelőtt az ifjú kommunistáknak. Mai ifjúságpolitikai munkánkban is nagy jelentőségűek azok a tapasztalatok, amelyeket az 1956-os ellenforradalom elleni harcban szerez32. MSZMP Heves megyei Bizottsága Archívuma. 1960-as KISZ-dosszié. A KISZ-értekezlet jegyzőkönyvéből. 33. MSZMP Heves megyei Bizottsága Archívuma. 1960-as KISZ-dosszié. A megyei KISZ-értekezlet határozatából, 3. oldal. 229