Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Dr. Matuz Edit: Felsőtárkány–Várhegy neolitikus telepe
Végezetül két tárgyról kell részletesebben szólnunk. Szemcsés, kvarccal soványított, vörösre égetett, 5—7 mm átmérőjű benyomkodott pontsorokkal díszített agyagkorong töredéke, egynegyed része került elő a III. szelvényből. Átmérője 140 mm, vastagsága 12 mm, a közepén 21 mm. Készítésénél két agyaglapot nyomtak össze, széleit eldolgozták, majd díszítették, erre utalnak a törésvonalban látszó hézagok (XI. tábla 13; XVII. tábla 4.). Mintája a töredék alapján szimmetrikus lehetett, a szélén egy pontsor fut körbe, több sorból álló pontsorköteg osztotta feltehetően négy részre, középen kiemelkedés nyomai. Rendeltetését tekintve fedő töredéke lehet, esetleg kultikus tárgy darabja. Fedőket a szakáiháti csoport hagyatékából ismerünk, Mezőtúr-Berettyópartról, Kunszentmárton -Érpartról és Battonya—Gödrösökből több példányt. 40 Az utóbbiak felülete díszítetlen, vagy bekarcolt vonalakkal díszes, amit alkalmanként mezőre osztottak; megfigyelhető néhányon a tengelyére szimmetrikus minta, méretük 50—150 mm között mozog. Az előző két szórvány szintén bekarcolt cikcakk ornamentikával, meanderrel díszített. Koncentrikus körökben benyomkodott apró pontsormintás fedő ismert Tordosról, innen származik egy „kör alakú, felakasztható nyúlvánnyal bíró agyagkészítmény díszített" formája, amit két egymásra merőleges vonal négy részre oszt, a részek benyomkodott pontokkal vannak kitöltve. 41 A négyes osztás általános a korszak kultikus jelentésű agyagkorongjainál (2. számú tatárlaki tábla, 42 tordosi jelek, 43 battonyai agyagkorong 44 ). A benyomkodott pontokból kialakított keresztmotívum megtalálható a bükki díszítőelemek között is. 4í> Ide sorolható a Legányi-gyújteményből Eger-Kisegedről származó agyagkorong (átmérője 44 mm), amit körben beszurkált pontsor és két egymásra nem teljesen merőleges négy-négy pontból álló sor díszít (8. kép). 46 Ezek a korongok kis méretűek, 40-50 mm átmérőjűek, a mi korongunk ennek több, mint háromszorosa, tehát méreteiben a fedőkhöz, de díszítményében a kultikus jelentésű agyagkorongokhoz áll közel. Pontosabb meghatározására új, megfelelőbb analógiák esetén lesz mód. A másik tárgy egy sötétszürke, elnagyolt megmunkálású (készítője ujjnyomait őrző), 40 mm átmérőjű, 13 mm vastagságú agyagkorong, ami az 1. késő bronzkori ház területéről került elő szórványként. Ásatója a késő bronzkorba sorolta, de feltehetően a szilmegi csoporthoz tartozik (9. kép; XVII. tábla 3a, b). Díszítése feltűnően szabályos ,,a" oldalát négy sor függőleges 7-11 körömbenyomásból álló sor díszíti, ,,b" oldalán erre gyakorlatilag merőleges 7-11 körömbenyomásból álló négy vízszintes sor és az oldatán egy sor körömbenyomásos díszítés fut körbe. Legközelebbi párhuzamai a tordosi anyagból ismertek, ott találhatók apró bekarcolt vonalsorokkal ékesített agyagtárgyak, „agyagpereszlenek" és edényoldalakon, edényfenekeken talált hasonló típusú díszítések. 4 7 Mindkét agyagkorongunknál tordosi analógiákat találtunk, ez a szilmegi csoport Vinöa, Bi -B 2 időrendi besorolását erősíti, illetve déli kapcsolatokra utal. Feltehetően a szakáiháti csoport közvetítésével jutottak el déli eredetű tárgytípusok a szilmegi csoportba. 40. Kalicz Шъаох-Маккау János 1977. 152. t. 9., 11.; Goldman György 1981. 29., 37. t. 1-14., 38. t. 3-6., 8., 9. 41. Roska Márton 1941. Cl. t. 17., CXXIX. t. 20. 42. Vlassa 1963.485-495. 43. Roska Márton 1941. CXXXI. t. 34-46.;Makkay János 1969. 15. jelcsoport. 44. G. Szénászky Júlia 1979/1. lS.;Szénászky Júlia 1981. 43-44., 30. t. 1. 45. Lichardus, Jan 1974. 19. t. 1. 46. Korek Sózsei-Patay Pál 1958. 40.; Dobó István Vármúzeum ltsz.: 55.2384.316. 47. Roska Márton 1941. CXXIX. t. 12., CXXXIV. t. 33-36.;Makkay János 1969. 38. t. 55., 56., 59., 60. 2* 19
