Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig
4. Alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák a járás mezőgazdaságában A párt 1957 nyarán kiadott Agrártézisei megállapította hogy ..Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására és támogatására. Az egyszerű szövetkezeti formák létrehozásának az a célja, hogy megkönnyítse az erősen tulajdonosi beállítottságú dolgozó parasztok számára az utat a nagyüzemi szocialista gazdasághoz. Ahol a meglevő mezőgazdasági termelőszövetkezetek bővítésére, vagy újak alakítására megvannak az objektív és szubjektív feltételek, azok szervezését kell minden erővel támogatni. Ahol azonban nincsenek meg ezek a feltételek, ott az alacsonyabb típusú szövetkezetek alakulását kell elősegíteni." 18 * Az Agrártézisekben a következő egyszerű szövetkezeti formákról olvashatunk: általános földművesszövetkezet, különféle társulások (géphasználati, vízhasználati stb.), szakszövetkezetek (tej stb.), szakcsoportok és termelőcsoportok (tszcs-k). 182 Az egri járásban az ellenforradalom utáni időszakban szakcsoportok, termelőcsoportok és különféle társulások jöttek létre. A szakcsoportok kivétel nélkül a földműves-szövetkezeteken belül alakultak. Tagjainak túlnyomó többsége középparaszt volt. Már 1956 előtt működött a verpeléti szőlőtermelő szakcsoport, amely az ellenforradalom után is tovább élt. 1958-ban a földművesszövetkezetek több szakcsoportot szerveztek. Andornaktályán gyümölcstermelő, 183 Bekölcén juhtenyésztő, 184 Kerecsenden feketeribizli-termelő, 18S Makiáron szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő, 186 Nagytályán pedig szőlőtermelő szakcsoport alakult. 187 A szakcsoportok alapszabályuk szerint bizonyos munkák közös végzésére, közös értékesítésére, közös beszerzésre jöttek létre. Az alapszabályok a közös alap létesítését is előírták. A szakcsoportokban folyó közös tevékenység több helyen nem érte el a kívánatos szintet. A munkák nagy részét egyénileg végezték, s a közös jelleg inkább a termények közös értékesítésében jelentkezett. Közös alapot csak a verpeléti szakcsoport létesített. 1 88 A megalakult szakcsoportok száma nem tükrözte a szakcsoportok iránti ekkori érdeklődést. Sok helyen foglalkoztak szakcsoportok létrehozásával. Különböző okokból azonban ezek nem alakultak meg. Például Demjénen, 189 Egerbaktán, 190 Egerszólá181. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Az MSZMP Agrárpolitikai tézisei. 109-110. 1. 182. Uo. 183. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. február 2-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a földművesszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről. 1959. január 22. 184. HmL. Az egri Járási Tanács 1958. május 23-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Osztály beszámolója az állattenyésztés helyzetéről. 1958. május 23. 185. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. január 21-i ülésének jegyzőkönyve. (A kerecsendi fekete ribizli termelő szakcsoport megalakulásáról.) 186. HmL. Az egri Járási Tanács 1959. január 17-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló az egri járás termelőszövetkezeteinek és alacsonyabb társulásainak belső helyzetéről, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. 187. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. január 21-i ülésének jegyzőkönyve. (A nagytályai szőlőtermelő szakcsoport működési engedélye jóváhagyását kimondó 20/1959. sz. vb. hat.) 188. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. február 4-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a földművesszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló politikai bizottsági határozat végrehajtásáról. 1959. jan. 22. 189. Uo. 190. HmL. Az egerbaktai Községi Tanács 1958. február 19-i ülésének jegyzőkönyve. A tavaszi munkák előkészítése, ezen belül a műtrágya biztosítás, szőlőtelepítés és gyümölcsfák ápolása. 1958. február 9. 197
