Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

Tudatosítani kell a járás termelőszövetkezeteinek eredményeit."

139 Egerben az év augusztusában pártbizottsági ülésen foglalkoztak a város mezőgazdaságának helyzetével, s az ezzel kapcsolatos feladatokkal. A teendőket a következőkben jelölték meg: a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése, a paraszti társulások támogatása.

140 A pártbizottság határozata azonban nem valósult meg. A november végi pártbizottsági ülés vitájában egyik felszólaló ezeket mondotta: „A termelőszövetkezeteket nem segíti senki." Ezt követően a többi hozzászóló a helyi termelőszövetkezetek megsegítését sürgette. A felszólalások között ilyeneket olvashatunk: „A termelőszövetkezeteknek valóban sok segítségre volna szükségük. De ezekben a termelőszövetkezetekben úgy kell dolgozni, hogy a dolgozó parasztok számára vonzó legyen."

141 A pártalapszervezeteket az 1956 előtti évek hibás termelőszövetkezet szervezési módszerei is riasztották a mezőgazdaság átszervezésével való foglalkozástól. Ez csendült ki több alapszervezeti taggyűlés felszólalóinak szavaiból. Nagytályán például az egyik párttag a következőket mondta: „ . . . a termelőszövetkezetbe nem kell senkit erőszakkal megagitálni, így a legszigorúbban be kell tartani az önkéntesség elvét, vagyis mindenki a saját meggyőződéséből lépjen a termelőszövetkezetbe."

142 Az egerszólátiak is hasonlóan vélekedtek.: „ . . úgy kell agitálni, hogy a törvényesség megsértése nélkül teljesen az önkéntesség révén alakuljon községünkben termelőszövetkezet, vagy pedig valamilyen szövetkezeti társulás."

14 Amikor az átszervezésről beszéltek, elsősorban az alacsonyabb fokú termelőtársulások létrehozására gondoltak. Tipikus példája ennek a koncepciónak a makiári pártszervezet állásfoglalása. Makiáron már 1956 előtt működött szakcsoport, 1957-ben ez újjászerveződött, sőt egy első típusú termelőszövetkezeti csoport is alakult.

144 A pártalapszervezeteknek a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért vívott harcát fékezte az is, hogy ebben az időszakban rendkívül kevés volt a paraszt párttagok száma. A párt újjászervezése során, s azt követő időszakban a falusi, de az egri alapszervezetek tagságának nagy része is ipari munkásokból és különféle alkalmazottakból állt.

145 A járási pártbizottság törekvései a mezőgazdaság szocialista átszervezésének népszerűsítésére 1957 folyamán alig hoztak valami eredményt. A járási pártbizottság 1958-as munkatervének bevezetőjében visszatekintve az elmúlt évre a következőket olvashatjuk": „Nem kielégítő a mezőgazdasági jellegű pártszervezeteink politikai felvilágosító munkája sem. Az utóbbi időben mindegyre kevesebb szó esik a Központi Bizottságnak olyan fontos határozata végrehajtásáról, mint a nagyüzemi mezőgazdaság megvalósítása, a termelőszövetkezetek létrehozása és megszilárdítása."

146 Az MSZMP Heves megyei Bizottsága 139. MSZMP HMB Arch. Az egerszóláti községi pártszervezet 1957. július 20-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az Országos Pártértekezlet anyagának ismertetése. 140. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Pártbizottság 1957. augusztus 28-i ülésének jegyzó'könyve. A város mezőgazdasági helyzete és az ezzel kapcsolatos feladatok. 141. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Pártbizottság 1957. november 27-i ülésének jegyzó'könyve. A párt és tömegkapcsolatok alakulása. (Kozák József, Kárpáti Vilmos, Dancza János, Luzsi Antal és Mészáros Sándor felszólalása.) 142. MSZMP HMB Arch. A nagytályai községi pártszervezet 1957. szeptember 7-i ülésének jegyzőkönyve. 143. MSZMP HMB Arch. Az egerszóláti községi pártszervezet 1957. július 20-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az Országos Pártértekezlet anyagának ismertetése. 144. MSZMP HMB Arch. A makiári községi pártszervezet 1957. július 30-i taggyűlésének jegyzőkönyve. 145. Gubán Dezső és Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 146. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság 1958. évi munkaterve. 191