Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

A parasztság bár a párt ellenforradalom utáni politikáját helyeselte, a párt soraiba azonban rendkívül kevés egyéni parasztember lépett be. Például 1958 májusában az egri II. számú pártkörzetben csak 1 egyéni parasztot tartottak nyilván.

121 Szilvásváradon az év októberében szintén 1 egyéni parasztember volt a párt tagja.

12 2 3. A járási, városi, falusi politikai és állami szervek, szervezetek szerepe a termelőszövetkezetek megszilárdításában és népszerűsítésében 1956. november 4-től 1958 decemberéig Az ellenforradalmat követő időszakban a párt nem tette és nem tehette központi kérdéssé a termelőszövetkezetek szervezését. Amikor a párt így döntött, az ellenforradalom után közvetlenül kialakult helyzetből indult ki. A korábban elkövetett hibák következtében meglazult a munkás-paraszt szövetség, a proletárdiktatúra alapja. Az elkövetett hibákat ki kellett javítani, és a korábban meglazult szövetséget szorosabbra kellett fűzni. A párt és a kormány legfőbb feladata és kötelessége a munkáshatalom megvédése és megszilárdítása volt ebben az időszakban. A párt általános politikájából következően a járási pártbizottság és az egri városi pártbizottság, az alapszervezetek legfontosabb feladatuknak a parasztság bizalmának megnyerését tekintették. A pártszervek és pártszervezetek által szervezett különféle tanácskozásokon és egyéni agitációk során jó kapcsolat alakult ki a járásban a párt és az egyéni parasztok között. Sikerült megértetni a parasztsággal, hogy érdemes többet termelni.

123 Egerben a városi pártbizottság felmérte a parasztság létszámát, összeírták az egyéni paraszt párttagok nevét. Tervbe vették ezek meglátogatását annak érdekében, ,,hogy szilárdítsák pártunk befolyását a dolgozó parasztság között."

124 A tervet a városi pártbizottság meg is valósította. A város vezetői nemcsak a paraszt párttagokkal alakítottak ki jó kapcsolatot, hanem a párton kívüli parasztokkal is.

125 A leírtak természetesen nem jelentik azt, hogy a párt- és államvezetés már az ellenforradalmat követő hónapokban ne foglalkozott volna a termelőszövetkezetek kérdésével. Apárt és a kormány 1957. január 6-i nyilatkozata már hangsúlyozta, hogy a kormány egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását, s hogy a szövetkezetek létrehozásához minden segítséget megad.

126 Apárt Központi Bizottsága 1957 februári ülésén hozott határozata a párt- és az állami szervek kötelességévé tette a termelőszövetkezetek támogatását. ,,A mezőgazdasági termelés általános és főleg szocialista irányú fejlesztésének elősegítésére a párt- és állami szervek nyújtsanak kellő támogatást az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint a termelőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszt121. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Párt-végrehajtóbizottság 1958. május 16-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a II. számú pártkörzetnek a dolgozóparasztok között végzett munkájáról. 1958. május 6. 122. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1958. október 27-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a szilvásváradi községi pártszervezet tevékenységéró'l. 123. MSZMP HMB Arch. Az 1959. október 18-i egri járási pártértekezlet jegyzőkönyve. A Járási Pártbizottság beszámolója. 124. MSZMP HMB Arch. Előterjesztés az MSZMP Eger Városi Ideiglenes Intéző Bizottságához egynéhány szervezeti kérdést illetően. 1957. március 20. 125. Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 126. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Bp. 1964. Kossuth Kiadó. Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1958. decemberi ülésének határozatáról. 1958. december 7. 268. 1. 188