Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig
kezetben. 7 ' A felnémeti Petőfi termelőszövetkezetben a közgyűlés 1957-ben elfogadta az órabéres művelési formát. Eszerint a munkaegységet nem a teljesítmény, hanem a ledolgozott órák alapján írták jóvá. 72 Az alapszabálytól való eltérés kifejezésre jutott abban is, hogy a termelőszövetkezeti tagság nem sokat gondolt a közös fejlesztésére. Mindent ki akartak osztani. A tagság juttatásában a természetbeniek aránya nagymértékben megnövekedett. 73 Az ellenforradalmat követő évben az egri járás termelőszövetkezeteire is jellemző volt a befeléfordulás, az egyéni parasztoktól való elzárkózás. Egy 1957 szeptember elejéről származó jelentésben ezeket olvashatjuk: „Nincs még kellő kapcsolat a termelőszövetkezet és a középparasztság között." 74 A termelőszövetkezetek elzárkózásának kirívó példája volt a verpeléti csoport, amely nem adott vetőmagot az egyéni parasztoknak. Mondván, hogy nem teszik a magtárjukba az ő gazos búzájukat. 75 A járási tanács mezőgazdasági osztálya 1958. január 22-i beszámolójában arról olvashatunk, hogy a termelőszövetkezetek eddig nem propagálták eredményeiket. Az 1957. évi zárszámadási közgyűlésekre is csak kevés egyéni parasztot hívtak meg. 76 Az elzárkózás csak 1958-ban kezdett oldódni. 2. Az egyéni paraszti gazdálkodás helyzete az ellenforradalom leverése után 1956 után a párt és a kormány számos olyan nagy horderejű lépést tett, amelyek hatására ismét vonzóvá lett az egyéni paraszti gazdálkodás. Megszüntették a kötelező begyűjtést, az erőszakos termelőszövetkezeti szervezéseket. A begyűjtés helyére a parasztság számára előnyös felvásárlási rendszer lépett. Biztosították a földek zavartalan használatát, orvosolták a korábbi tagosítások során elkövetett hibákat. A mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében 5 holdig engedélyezték a föld adásvételét. Bizonyos mértékben emelték a mezőgazdasági termelői árakat. 77 A kedvező intézkedések hatására az egyéni parasztság termelési kedve az egri járásban is megnövekedett. Ennek egyik bizonyítéka a gazdaságok területi gyarapodása volt. Járási adatok híján csak a szántóterület növekedését tudtuk számba venni. A valóságban azonban nemcsak a szántóterület növekedett. Különösen jelentős volt a szőlőterületek növekedése. 78 71. HmL. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. XXIII-205/29. 1957. Jelentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya Közgazdasági Csoportjának. 1957. aug. 28. 72. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1958. márc. 26-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a fenémeti Petőfi termelőszövetkezet pártszervezetének munkájáról. 73. A Magyar Nemzeti Bank Fiókjának Irattára. Az 1957. okt. 31-i zárszámadások szöveges értékelése. 1958. jan. 14. 74. MSZMP HMB Arch. Az Egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1957. szept. 11-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezetek megerősítéséről szóló központi és megyei határozatok végrehajtásáról. 1957. szept. 9. 75. Uo. 76. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1958. jan. 22-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Osztály beszámolója. 77. Vass Henrik 1966. 247. 78. Heves megye fontosabb statisztikai adatai, 1956. Eger. 1957. 88. 1. 1957-es évkönyv 57. 1., 1958-as évkönyv 57. 1. 181
