Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

Az ellenforradalom leverését követően a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány novemberi nyilatkozata értelmében a termelőszövetkezeteknek joguk volt megválasztani a gazdálkodás, a jövedelemelosztás legcélszerűbb formáit. Ebből kiindulva az egri járás termelőszövetkezetei is keresték a számukra legjobban megfelelő formákat. Ennek az útkeresésnek, amely a tagság megtartását, a munkába való jobb bevonását célozta, természetesen voltak vadhajtásai is. Több helyen túlzottan eltértek a mintaalapszabálytól.

6 7 Az alapszabálytól való eltérés leginkább jelentkezett a háztáji föld túlméretezésében, a különféle művelési módok, munkadíjazási formák meghonosodásában. A termelőszövetkezeteknek majdnem a felében (Demjén, Egerszalók, Noszvaj, Novaj, Verpelét) a háztáji föld területe 1 holdnál nagyobb volt.

68 Az újonnan alkalmazott művelési módok egyik formája a részes művelés volt. Ez kétféleképpen történt. Egyes tsz-ekben — így az andornaktályai Petőfiben, az ostorosi November 7-ben, a noszvaji Új Életben, a novaji Egyetértésben — a kapások egy részét, vagy egészét idegen munkaerővel műveltették felesben és harmadában. Ugyanígy végeztették a szálas takarmányok betakarítását is. Az egri termelőszövetkezetekben a részes művelésnek egy sajátos formája alakult ki. A Balázs Ignác termelőszövetkezetben háztáji földet nem osztottak ki. A közös területet felosztották egyénekre. A megdolgozott terület jövedelmének 40%-a a tagé lett, 60%-a pedig a termelőszövetkezeté. Sőt ebből a 60%-ból még 20%-ot a tagoknak osztottak ki a ledolgozott munkanapok után. A fennmaradó 40%-ból fedezte a termelőszövetkezet a kiadásait és fejlesztette a közös alapot. A Nagy József termelőszövetkezetben a háztáji föld megmaradt. A közös területet itt is egyénekre osztották fel. A kiosztott területen megtermelt termények 50%-a tagoké, 50%>-a pedig a termelőszövetkezeté lett. A munkaegységet egyáltalán nem alkalmazták.

70 Elterjedt az a gyakorlat is, hogy a megdolgozott területen felmérés nélkül határozták meg az egy-egy napi munkateljesítményt. Tehát nem vették figyelembe azt, hogy a munkaegység könyv szerint egy-egy fajta munkáért mennyi munkaegységet lehet jóváírni. A munkaegységet tehát tetszés szerint állapították meg. Leginkább elteijedt ez a módszer az andornaktályai Lenin és a novaji Egyetértés termelőszövet67. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1957. szept. 11-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezetek megerősödéséről szóló központi és helyi határozatok végrehajtásáról. 1957. szept. 9. 68. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1958. jan. 15-i ülésének jegyzőkönyve. Tájékoztatás a termelőszövetkezetek 1957. évi zárszámadásáról. 1958. jan. 10. 69. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1957. szept. 11-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezetek megerősítéséről szóló központi és helyi határozatok végrehajtásáról. 1957. szept. 9. 70. MSZMP HMB Arch. Az MSZMP egri Városi Intéző Bizottsága 1957. május 29-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a termelőszövetkezetek helyzetéről. 180 Tsz neve Kiadandó földterület kh Hány kilépő tagnak kellett kiadni? A rendelet végrehajtása Kerecsend Maklár Nagyvisnyó Noszvaj Verpelét 138 kh 1049 öl 59 kh 44 kh 24 kh 43 kh 800 öl 25 14 8 18 15 kiadva nincs kiadva nincs kiadva nincs kiadva nincs kiadva