Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Dr. Matuz Edit: Felsőtárkány–Várhegy neolitikus telepe

balta, obszidiántöredékek és négy csontár került elő (V. tábla 1-27, VI. tábla 1—16, VII. tábla 1-6, VIII. tábla 1-8, XIV. tábla 1-4, 6-10; XV. tábla 5, 11, XVI. tábla 6; XVII. táblai.). 13. árok: A III. szelvénytől É-ra, kb. 10 méterre található 1,5x11,9 méteres árok. Keleti felében —60 cm mélyen a fekete humusz alatt sárga színű sziklás őstalaj volt. Ny-i végében a barnás, tapasztalatok szerint neolitikus rétegben 200, 210 cm mélyen szabálytalan, ovális alakú tűzhely faszénmaradványai bukkantak elő. Nagysága: 30x60 cm, közelében neolitikus cserepek feküdtek

14 (III. tábla 1—13, 16.). II. szelvény: A harmadik árok D-i oldalához csatlakozott. Méretei: 4,6x4,3 m. ~50 cm mélységig csak késő bronzkori darabok, utána néhány neolitikus töredék került elő (XII. tábla 3.). III. szelvény: A harmadik árok É-i oldalánál nyitották. Mérete: 2,3x4,9 m. Kerámiája döntően késő bronzkori töredék, É-i végéből néhány neolitikus cserép és egy kisebb obszidián penge is előkerült (XI. tábla 2, 3, 6, 7, 10, 13; XVII. tábla 4.). IV. szelvény: Ali. ároktól D-re található 5x5 méteres szelvény; neolitikus anyaga csak egy-két töredék (XII. tábla 6, 11.). VI. szelvény: Ali. árok neolitikus gödrére rábontva kiderült, hogy egy része felett a harmadik késő bronzkori ház fekszik. Ezt és a negyedik szelvényben megtalált meszes középkori padlószintet keresték ebben a szelvényben. A kibontott neolitikus gödör —120 és -185 cm közé eső anyaga all. árok anyagához kapcsolódik (II. tábla 1—5, 7, 8, 10, IX. tábla l-l 1, X. tábla 1-22; XV. tábla 1-3, XVI. tábla 1-5, 7; XVII. tábla 2.). Az 5. képen a szelvény bontás közben látható. X. szelvény: A 13. árok közelében nyitották, szórvány neolitikus anyagot tartalmazott (XII. tábla 12,15.). 1. késő bronzkori ház: A ház alapja a neolitikus barnás, köves rétegen van, fölötte kb. 40 cm vastag fekete kultúrréteg; efölött barnás, erősen köves, kevés cserepet adó réteg, ebből építették a sáncot. Tehát a neolitikum és feltehetően a fekete késő bronzkori kultúrréteg idején még nem volt erődítés, azt a fölötte levő barnás, köves rétegből emelték (XIII. tábla 1-13, XV. tábla 12; 9. kép, XVII. tábla 3.a, b.). Az 1. késő bronzkori ház és a sánc metszetét a 6. kép ábrázolja. 2. késő bronzkori ház: A III. szelvényben kezdődő gerendavázas ház bontásakor szórvány neolitikus leletek kerültek elő (XI. tábla 1, 4, 5, 8,9,11, 12, 14; XV. tábla 7.). 3. késő bronzkori ház: Ali. árokban megtalált, a VI. szelvényben feltárt ház bontásakor alóla is előkerült néhány neolitikus töredék (II. tábla 6, 15; XV. tábla 9.). 4. késő bronzkori ház: Az É-i oldalán levő árok É-i falának neolitikus réteget is feltüntető metszete a 7. képen látható. 5. késő bronzkori ház: A III. szelvényben található, a második házat átmetsző gödörszerű jelenség, nagy része feltáratlan. Egy-két neolitikus cserép innen is származik (XII. tábla 13,14.). Párducz Mihály a felsőtárkányi neolitikus anyagot bükki kultúrának határozta meg és ez így ment át a köztudatba.

1 s A leletanyag vizsgálatával bizonyítani próbáljuk, hogy ez a szilmegi csoport hagyatéka, újabb adalékot szolgáltatva ehhez a kevésbé ismert csoport történetéhez. A névadó lelőhely, Polgár-Folyás-Szilmeg neolitikus anyagát B. Kut14. A késő bronzkori cserepeket tartalmazó fekete kultúrréteg felette, a negyedik késő bronzkori ház viszont egy szintben volt vele, ezért az ásató pontos datálását a C, 4 -es vizsgálatok eredményétől tette függővé. Ennek hiányában, a kísérőkerámia alapján elfogadjuk neolitikus tűzhelynek. 15.Párducz Mihály 1963. 299.; Párducz Mihály 1965. 231.; Párducz Mihály 1970. 100-102.; Szabó János Győző 1962. 28.; Szabó János Győző 1965. 45.; Kalicz Nándor 1969. 21.; Lichardus, Jan 1974. Nr. 12., 126.; Kalicz Nándor-Makkay János 1977. Kat. Nr. 105., 129. 15