Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

rek vettek részt. A tantárgyak a szénkéneges gyérítés, az amerikai ellenálló szó'lőfaj okkal való védekezés és a homoki szőlők telepítéséről való tudnivalók voltak. A tanfolyam 1889. március 11-24. között volt az egri szőlészeti és kertészeti iskola telepein.

67 Még ugyanebben a hónapban, a Szőlészeti és Borászati Egylet rendezésében szőlészeti értekezletet tartottak Egerben, melyen részt vett Miklós Gyula borászati kormánybiztos is. Előadásában elmondta, hogy mivel még nem fedezték fel a filoxéra elleni szert, a veszély elhárításának legbiztosabb módját a szénkénegezésben, a homoki szőlők telepítésében és a direkttermők alkalmazásában látja. A direkttermők ugyanúgy szaporíthatok, mint az európai fajták, de minőségük csak különleges kezelés mellett felel meg az európai piacokon. Tájékoztatta a hallgatókat arról is, hogy Franciaországban is a szénkénegezést és az oltást alkalmazzák elsősorban a kártevő ellen. Az egrieknek is az oltást javasolta, mert az egri bor jó hírneve aligha tartható fenn direkttermőkkel. Bemutatott egy, az oltáshoz szükséges eszköztokot is, valamint az oltókések használatát. Tájékoztatta az egrieket a lugasos müvelés lényegéről, ez esetben kevesebb tőke is többet terem és nem szükséges a karók alkalmazása sem.

68 Ezt követően Miklós Gyula június 2-án újra Eger ben járt, amikor megtekintette a tavaszi munkákat, a tanfolyamokat ellenőrizte és zöldoltási tanfolyam szervezésére tett javaslatot.

69 Július 16-án Szederkényi Nándor tájékoztatta az olvasókat arról, hogyan áll a szénkénegezés helyzete. Az előző, 1888-as évben a város határában 3-4 helyen, találomra végezték el a műveletet és az mindenütt eredményre ,ezetett. Szekszárdról meghívták Roboz Zoltán szakértőt, hogy tekintse meg az egri szőlőket. Az volt a véleménye, hogy a ciglédi, hajduhegyi, és kőporosi szőlőkben nem érdemes szénkénegezést végezni, mert talajuk nyirkos, erősen kötött. Jobb minőségű szőlőkben kifizetődő az eljárás, gyengébb minőségűek esetén javasolta, hogy inkább direkttermőkkel telepítsék be azokat. Ahol azonban ragaszkodnak a Kadarka fenntartásához, elkerülhetetlen a szénkéneges gyérítés. Az Eged és az Álmagyar talaján javasolta a vegyszeres irtást, mert azok talaja porhanyósabb. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gép gondos kezelést, bizonyos szakértelmet igényel. Az újság ugyané számában Bayer Henrik tollából is jelent meg cikk a filoxéra elleni védekezésről. Megoldásként 5 lehetőséget említ, a vízzel való elárasztást, a homoki szőlők telepítését, a direkttermőkre való áttérést, az oltást, és a szénkénegezést. Az egri szőlők esetében kizárólag az utóbbi három jöhet szóba. Különösen a szénkénegezést tartotta célravezetőnek, mert oltás esetén megrövidül a tőkék élettartama, a direkttermők bora pedig jóval gyengébb minőségű a korábban megszokottakénál. Ennek ellenére ajánlotta a Herbemont, Jaquez és York Madeira fajtákat az amerikai szőlők közül. Az volt a véleménye, hogy az így kapott gyengébb minőség a mennyiséggel pótolható.

70 Sajnos, csak 1889-ben jelent meg a földművelésügyi miniszter azon rendelete, mely csökkentette a szénkéneg árát, ekkorra azonban a szőlők jó része már elpusztult. A város tanácsa is csak ekkor vette tervbe, hogy Egerben szénkéneg raktárát létesítsen és ezzel megkímélje a gazdákat a szállítás költségeitől.

71 A módosabb szőlőbirtokosok körében Szederkényi Nándoron kívül akadt még egy olyan gazda, aki sem fáradságot, sem anyagi áldozatot nem kímélt annak érdekében, hogy megmentse a még meglévő szőlőket. A Grőber-féle szőlőtelepről van szó, melyet gazdája 68. Eger, 1889.99-101. 69. Eger, 1889. 186. 70. Eger, 1889. 231-232. Herman Ottó javaslatára a Hegyalján azzal kísérleteztek, hogy a tőke köré homokot hordtak, de a próbálkozás nem vezetett eredményre. Lásd: Balassa Iván 1975. 317 — 318 71. Eger, 1889.328-329. 158