Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Dancza János: A subalyuki ősember-maradványok sorsa (visszaemlékezés)

7. kép. Fotókópia a Thirring-Vigyázó-féle útikalauzból. Az itt felsoroltak ellentmondanak Kadiő 19 32 ben az Új nemzedékben írott sorainak: „Én soha sehol és senkinek sem mondtam vagy írtam, hogy az ó'semberi maradványokat én tártam fel." annál is inkább, mert az eddig talált három Homo primigenius sacrum igen rossz megtartású."

5 A keresztcsontról a Monográfiában én is azt írtam, hogy a csákány karcolásától meg sem repedt.

6 Már csak egyetlen helyet idézek. A dr. Thirring-, dr. Vigyázó-féle útikalauzban a 135. oldalon a következőket írta a Subalyuk barlangról: „itt 1932-ben dr. KadiC ásatásokat kezdett, melynek során értékes leletekre, kőszerszámokra és az ősember csontjaira, köztük egy őskori csecsemő tejfogakkal teli állkapcsára bukkantak." A barlangi adatokat dr. Kadic" Ottokár szolgáltatta. (7. kép) Amikor látta, hogy ez irányú kísérleteit - érthetően - mindenütt kereszteztem, a legvégső eszközhöz nyúlt. Behívott Cserépfalun a szállására és szó szerint a következőket mondta: „Nézze Dancza úr! Ne keresztezze maga az én terveimet, mert szegényembernek nincs igaza." Igazságosak egy van — mondtam. De nálunk az a baj, hogy a szegény embernek nem hagyják az igazát bizonyítani. De ha úgy fordulna a dolog, én megpróbálnám az igazamat bizonyítani — mondtam neki. Hogy mennyire jól láttam a helyzetet, azt a későbbiek során európai hírű jogászunk: dr. Vámbéri Rusztem is igazolta, akit az ügy bíróság előtti képviseletére felkértem. Vámbérit nagyon érdekelte az ügy, de felhívta a figyelmem arra, hogy akkor nálunk nem volt független esküdtbíróság. „Hiába van igaza, mert a bíróság nem fogja elrendelni a bizonyítást" — mondotta Vámbéri, amikor megtudta, hogy Kadic mögött az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula áll. És a sors mégis úgy hozta magával, hogy a szegényember a magyar királyi főgeológus, egyetemi tanárral szemben is érvényt tudott szerezni igazának. Érthető, hogy nagyon megromlott köztünk az addigi szívélyes viszony, ami hírlapi vitáig fajult. Kadic e nagy jelentőségű leletek révén — mint később kitűnt — magas állami kitüntetést remélt. Ezt a reményét az én ellenállásom meghiúsította. Sajnos éppen ez az áldatlan helyzet vezetett a subalyuki ősemberi maradványok tragédiájához. Az emberi maradványokat csak több mint egy év múlva láttam viszont dr. Bartucz Lajos antropológusnál, aki a feldolgozásukat vállalta. Az állkapcsot nyomban felismertem, 5. Monográfia 7. 6. Monográfia 17. 7. Erdey Gyulii-Hubay József- Vigyázó János 1932. 135. 124