Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Fodor László: Néhány őskori lelőhely Eger környékén

A leírásokkal és rajzos táblákkal bemutatott eszközanyag, valamint a statisztikai ábrák számadatai ismeretében a lelőhelyekről az alábbi következtetéseket tehetjük. A lelőhelyekről összesen 302 darab eszközt vettünk vizsgálat alá. Elsőként nézzük Andornaktálya-Szukszerdombot, ahonnan a legtöbb vizsgált anyagot gyűjtöttük. A lelőhelyről 154 darab eszközt vizsgáltunk meg és tettünk közzé dolgozatunkban, ez az összlelőhelyekének mintegy 51%-a. A grafikon is jól mutatja, hogy e lelőhely anyaga a legtipikusabb, eszköztípus képe szinte megegyezik az összlelőhelyekével (3. ábra). Anyagában túlsúlyban található a kaparó, penge, árvéső és vakaró. Az összlelőhely típus sorrendje is ugyanez, csak az árvéső kerül a penge elé. Ezek a típusok 15% körül, vagy az fölött fordulnak elő, míg a többi eszköztípus 7% alatt marad. Csak kisebb eltérések figyelhetők meg a többi lelőhelyek eszközanyagánál. így Demjén-Hegyeskő-tetőn szintén a kaparó, árvéső és vakaró dominál, a penge itt kissé visszaszorul, levélhegy pedig egyáltalán nem fordul elő. Az Egerlátó-tető és Kővágó-dűlőn a penge sorrendisége az andornaktályaiéhoz hasonlóan ugyancsak hátrább kerül, de megtalálható a levélhegy, mégpedig az ötödik helyen, ami saját anyagában mintegy 4%-ot jelent. Saját anyagának százalékában itt volt a legtöbb bifaciális megmunkálású eszköz is, azonban nem került elő sem magkő, sem retusőr. Fontos figyelembe venni, hogy egyes eszköztípusok szinte a középső paleolitikum továbbélő, vagy újraéledő típusait reprezentálják. Ilyenek a levélhegyek, szakócák, valamint néhány bifaciális megmunkálású eszköz. Az általunk ismertetett lelőhelyek eszközanyaga nagyban megegyezik a régészeti irodalmunkban

9 eddig közzétett felsőpaleolit- és mezolitlelőhelyek eszközanyagával, így például tipológia, statisztikai megoszlás szempontjából. Az eszközanyagot helyi ipartechnológiai szempontból vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nagy a hasonlóság az észak-magyarországi késő mezolitikus makrolit-iparú alapnépesség ún. Eger-kultúrát képviselő csoportjáéval. Példaképp említjük Eger—Kőporos-tetőt.

10 A kőporosi alaptípusok és azok statisztikai megoszlása, mérete és anyaga nagymérvű hasonlóságot mutat ismertetett lelőhelyeink eszközeivel. így három új lelőhelyünket az őskori kultúrák második szakaszába kell sorolnunk.

11 (Felszíni gyűjtés eredménye alapján nem lehet teljesen meggyőző a kulturális besorolás, csakis egy jó ásatás szerencsés elvégzése hozhatna biztos sztratigráfiai és faunisztikai megfigyeléseket.) Andornaktálya és Hegyeskő-tető lelőhelyeken előkerült egy-két jellegtelen, erősen megkopott őskori cseréptöredék, de ez az általunk meghatározott őskőkori lelőhelystátust véleményünk szerint nem ingatja meg, ugyanis ezeket a lelőhelyekhez közvetlenül kapcsolni nem lehetett. Amennyiben az eszköztípusokat, szórásképet valamelyest is összevetjük bármelyik korai neolitikus lelőhely eszközanyagával, a különbözőség egyértelmű.

12 Valamennyi általunk részletesen bemutatott lelőhelyet közel egyidősnek kell tekintenünk. Ez megállapítható a lelőhelyek eszköztípusainak puszta egybevetéséből is, de megerősítik a statisztikai mutatók is (2. ábra). Ezen belül véleményünk szerint a lelőhelyek egymásközti időbeli sorrendjét az alábbiakban állíthatjuk fel: I. Egerlátó-tető és Kővágó-dülő; II. Andornaktálya—Szukszerdomb; III. Demjén Hegyeskő-tető. 9. Vértes László 1965. 347-375. 10. Vértes László 1951. 164.; Vértes László 1965. 217, 352. 11. Ringer Árpád 1981. (ELTE Régészeti tansz. szakd.) - Egy levéleszközös formakör szórványleletei a Bükk hegység területén - (fontosnak érezzük e munkát itt megemlíteni különösen a durvaeszközös mezolit anyag elkülönítésére, amelynek egy része ide tartozhat). — Egyenló're csak a publikált irodalom alapján állt módunkba meghatározni. 12. Kalicz Nínáor-Makkay János 1977. 248/14; 282/64; 310/103; 332/128; 333/130. 108