Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Korompai János: A levélíró Gárdonyiról

érzelmét kell szolgálni, de meg kell adni az emberi hiúságnak

8 is a magáét. Ebben a szövegben „csemegét" ajánl a hiúság kiszolgálása, de később, a 4. Mesterfüzet 100. oldalán már „pávatollat." A címzett érdekének minden áron való szolgálata Gárdonyi felfogása szerint gyakran logikaellenességhez vezet, de ez a helyzet, az „ellentézis"

9 megteremtése, számára állandó cél volt, mert szellemes megoldásokat, váratlan fordulatokat hozhat magával. A kellemetlen hírt úgy közölni, hogy a címzett a közlést hasznosnak, só't érdekesnek tartsa, jó írói feladat. Éppenúgy nem mindenki képes kegyelmi kérvényt úgy megszövegezni, hogy a kegyelmet osztó szempontjából bizonyítsa helyesnek, hasznosnak a kegyelem megadását. Hasonlóképpen nem könnyű üzleti levélben a másik fél érdekeit előtérben tartani. Gárdonyi sem sokra ment a Singer és Wolfner kiadócéggel folytatott elkeseredett vitában, amely éveket vett el életéből. Az ellentmondás,

1 ° a panaszkodás, a gorombaság kerülése Gárdonyi életelvei közé tartoztak, a „banális" ellen viszont egész életében kérlelhetetlenül harcolt. Az 5. Mesterfüzet 96. oldalán ezt így fejezi ki: ,Jrtózz a banalitástól." Érdekes, hogy a levélírás esetében engedményt tett és az udvariasság erejét nagyobbra tartotta, mert így a másik örömét szolgálhatja. írónk nagy fegyvere volt a szellemesség, a humor. Sok feljegyzésében hivatkozik a klasszikus, könnyed francia esprit-re. Mindig megmarad azonban a humor finom, sohasem bántó fajtájánál. Felfogása szerint vaskos dolgokat is el lehet mondani finoman, bántó vagy keserű mellékíz nélkül. Az e pontban felsorolt tulajdonságok Gárdonyi jellemének elemei. Ha meggondoljuk, hogy e jegyzetek élete utolsó éveiben készültek, jogosan tételezzük fel, hogy kialakult szemléletről van szó. Ugyanakkor az is valószínűnek látszik, hogy tervezte e feljegyzések közreadását. Mégis tény marad, hogy ezek a szabályok gyakorlatilag csak az ő saját tevékenységét rendszerezték. Úgy hisszük, nem túlzás és nem felesleges itt az az összefoglaló megjegyzés, hogy az eddig bemutatott elvek az emberszerető, az embereket szolgáló írót rajzolják meg. Tévedés, félreértés volt Gárdonyit bármikor is emberkerülőnek vagy éppen embergyűlölőnek nevezni. 4. ,,A legrövidebb levélben is kell valami kis művészi vonásnak lennie." 5. Mf. 88. o. „ . . . Más szóval a szót. Amiben nincs játék, nincs művészet. . ." 3. Mf. 80., 83., 84., 87. o. ,Más szóval a szót. Másképp a mondatot. . . Egy semmiske mondat is gyémánttá változik, ha más szavakkal fejezed ki, mint ahogy megszokták." 3. Mf. 70. o. „Dedikáció, levél egy mondat is lehet, de játékosnak kell lennie." 3. Mf. 86. o. „A művészet: játék . . . különösen ott, ahol elsorolás van, vagy reflexió," 3. Mf. 54. o. „Reflektor szó. 8. A szintén titkosírással készített Filozófiai jegyzetek „Morfiumcseppek" fejezetében Gárdonyi így nyilatkozik a hiúságról: ír

Amennyi a hiúság, annyi a hiánya benned a bölcsességnek, multonmuló földi ideiglenességek és a végtelen tudatának. Gyermekek, mikor játszanak: nevezzük egymást méltóságos úrnak, jobban tudják, hogy az csak üres valami, de az érett korúak komolyan értéknek érzik és örök értékként becsülik ezt az ostobaságot. Indián tollak." E bejegyzés mellé oda írta a dátumot: 1922. jan. 27. - tehát mindössze kilenc hónappal halála eló'tt! Két héttel késó'bb, amikor a Pintér-féle irodalomtörténetben önmagáról olvasott szép cikket, bevallotta naplójában:,,Hiába hát, a fantáziánk érzékenységét elokoskodni nem lehet. . ." A „fantázia" ebben az esetben kétségtelenül a „hiúság" enyhébb kifejezése. 9. Az „ellentézis", más szavakkal ütközés, összecsapás, ellentét, konfliktus, Gárdonyi írásmesterség tanításának másik alapfogalma. Erre épül minden mű, ez viszi előre a cselekményt, ez alakítja a helyzeteket és a karaktereket. A mesterfüzetek táblázatokba szerkesztve tartalmazzák az ellentézishelyzetek gyűjteményét. 10. A 6. sz. jegyzetben említett „Morfiumcseppek" között találjuk ezt a megállapítást:,.Ellenkező vélemény mindig rossz vélemény, s mentül helyesebb, antul rosszabb." 278