Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I.
meredek sziklaperem volt az oka a feltárt út északi irányba történt vezetésének. (Az Árpád-kori faluba felvezető út feltehetően az almagyari Szarvas-tértől induló Mekcsey utca nyomvonalát követte és a Bástya utcát elérve, nyugati irányba fordulva érte el a mai vár területét, az ott feltárt útrészletet. Onnan a Hippolyt-kapu táján haladt tovább északi irányba, a középkori székesegyház nyugati homlokzata előtti térségre. (A feltárt útvonal kiegészítő részleteinek helyét az azok közelében előkerült településmaradványok, leletek is megerősítik.) Árpád-kori falusi településeink elrendezésének meghatározásához nagy segítséget nyújtanak az igen ritkán előkerülő utak. 15 Lakóházak, építmények, tűzhelyek, kemencék A most bemutatott, részben, vagy egészben feltárt öt-hat Árpád-kori ház, épületmaradvány kevés ahhoz, hogy véglegesen értékeljük ezt az igen fontos, egyházi központ területén megismert településrészletet (33. kép). Arra viszont alkalmas — minden leletanyagát beleszámítva —, hogy megkeressük legközelebbi párhuzamait. A legéppebben megismert, csaknem négyzet alaprajzú „D" ház közeli párhuzama a Kisköre—Gát lelőhelyen található. Hasonló jellegű és méretű házakat tártak fel Tiszaörvényben, amely az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott. A legkorábbi házak korát az ásató a XI. századra határozta meg. E feltárás során került elő egy út maradványa is. Úgy a Kisköre—Gát, valamint a tiszaörvényi feltárásnál előkerült házak és egyéb rendeltetésű épületek az ország más részein megismert típusok közé sorolhatók a kutatók szerint. Az ezektől eltérő — hosszúkás — formájúakat más rendeltetésű építményeknek vélik (pl. Kisköre-Gát: istálló). 16 Az egri várban az I—II. szelvényben feltárt, feltehetően négyzet alaprajzú kis építmény talán kohó, vagy kovácsműhely lehetett. A III—IV. szelvényben részben feltárt hoszszú építmény feltehetően az V. szelvényben feltárt fazekasműhely lepadlózott szárítóhelyisége lehetett. Ennek az épületnek e célra való használatára a nagyszámú edénylelet utal (12-20. kép). 17 A tűzhelyekről egyenlőre csak annyit mondhatunk, hogy azok a feltárt házakban a sarokban helyezkednek el belülről. A VII. szelvényben feltárt kemence nagy méretei érdemelnek külön említést. Az azonban nem derült ki, hogy az magában álló építmény volt, vagy egy házhoz tartozott. A mérete és a sütőfelület alatt elhelyezkedő kővel fedett szint arra utal, hogy egy nagyobb közösség számára sütöttek abban kenyeret. 18 Az épületmaradványokban, a köztük lévő szelvényekben és a munkagödrökben talált edényekről, töredékekről előzetesen csak annyit mondhatunk, hogy formájuk, díszítésük és anyaguk alapján azokat a X. század vége és a XIII. század közti időben készí15. HORVÁTH 1970. 130 (4. kép), 132. - A Hippolyt-kapu belső oldala mellett végzett feltárás idején megfigyelhettük az arra tovább vezető út maradványát. 16. HOLL 1979. 33-51. és 1. kép. - HORVÁTH 1970. - KOREK 1976. - KOVALOVSZKY 1960. 32-40. - MÉRI 1952, 1954. - PARÁDI 1979. 52-66, 7., 10. kép. 17.GÖMÖRI (1978-1979) 109-152; 1981. 109-120. - HECKENAST-NOVÁKI-VASTAGHZOLTAY 1968. - VALTER 1981. 123-130. 18. A nagy kemencének az úthoz való viszonya, részben belemetszése „másodlagosságra" utal. Felvetődik annak lehetősége, hogy a nagy kemence a püspökség alapítása után készülhetett, s egy időben annak kenyérrel való ellátását szolgáltatásként biztosíthatta. - MÉRI 1963. 273-281. 82
