Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I.

nyomokkal jelzett, régészeti leleteket őrző rétege, a „C" jelzésű „ház" egykori környezetének egy részlete.)

7 A fent elmondottak alapján (mérete, felszerelése) nem tűnik lehetetlennek, hogy az „A—C" jelzésű épületmaradványok egykor egy körzethez (műhelyek) tartoztak. Ez esetben ez a körzet a hegy déli peremének keleti részén helyezkedett el. Az aránylag meredeknek mondható part alatt egy kis patak (ér) vezette le a források (később kutak) vizét az Eger-patakba. E források, kutak jó ivóvízzel látták el az Árpád-kori falu, később a középkori vár lakóit. V. szelvény, „ГУ' jelű ház Az első négy szelvény feltárása után került sor az első teljes Árpád-kori ház feltárására az V. szelvényben. A 3X3,20 m-es, megközelítőleg négyzet alakú ház méreteit, formáját, valamint részben szerkezetét, részleteit tekintve összehasonlítható a megye területén, vagy annak közelében feltárt Árpád-kori házakkal (Kisköre—Gát, Tiszaörvény stb.).

8 Ez a ház is földbe süllyesztett, sarkaiban két tűzhely maradványa került elő. Padlójába négy „munkagödör" mélyed, amelyek egyik végénél kétoldalt kis padka figyelhető meg (21. kép). Ezekben a kis padkákban, illetve a ház északnyugati negyedében lévő északi oldal mellett a padkához csatlakozóan kisebb cölöplyukakat találtunk. Ez utóbbi cölöplyukakat északról egy nagyobb cölöplyuksor egészíti ki, amely az északnyugati szögletben feltárt „tűzhelymaradványnál" ér véget. Nem elképzelhetetlen hogy ezek a cölöplyukak egy kürtőt tartó építményhez tartoztak egykor (22. kép). A ház felépítményére, tetőt tartó szerkezetére elsősorban az északi oldal közepén feltárt két egymás közelében lévő, 20—25 cm átmérőjű cölöplyuk utal. Ezekben a szelement tartó oszlopok állhattak (23. kép). Ezek az aránylag nagyméretű, a ház északi szélén álló oszlopok megközelítő pontossággal megadják a falvastagságot. A ház keleti szélének közepén két másik, 12—14 cm átmérőjű cölöplyukat találtunk, egymástól 45 cm távolságra. Egy hasonló méretű cölöplyuk az előbb említettek közül az észak felé eső vonalában került elő a ház nyugati szélétől mintegy 30—60 cm-re az egyik munkagödör közelében. Úgy gondoljuk, ezek az említett nagyobb cölöplyukak és még néhány hasonló méretű részben a tető tartására szolgáltak. Ezek közül a ház északi részében lévő két munkagödör déli oldala közelében feltárt, egy sort alkotó 4—5 közepes méretű cölöplyuk a ház bizonyos fokú osztottságára utal. A ház északi, kisebb része lehetett talán a konyha. 7. A házban talált edények közül a V. 80.2.l.-V. 80.2.3. leltári számú három darabnál kereszt alakú fenékbélyeg található. A különböző díszítésű edények egy fazekasműhely készítményei. Két edényen csak igen csekély nyomai fedezhetó'k fel a fenékbélyegnek, így azok nehezen sorolhatók be egy műhely készítményei közé. Ezek közül azonban az egyik, a házban talált legnagyobb méretű (V. 80.2.4.) anyaga, peremképzése és díszítése alapján a kettős kereszttel jelölt edény (V. 80.2.5.) műhelyében készülhetett. Díszítésükben hasonló a sekély mélységű, sűrűn körbefutó vonaldíszítés és a váll táján sűrűn és ritkán elhelyezett ferde vonalkákból álló „tűzdelt" motívum. Ez a „tűzdelt" díszítés azonban előfordul a V. 80.2.1. jelzésű edénynél is, amelyen kereszt alakú fenékbélyeg van. Ennek nyomán elképzelhető (figyelembe véve az anyagban, formában mutatkozó hasonlóságot is), hogy a két különböző fenékbélyeget használó műhely egymáshoz közel eső, vagy esetleg azonos helyen működött. A ház jelentőségére utal mérete is. A III. szelvényben feltárt, megismert részletekkel együtt, hossza kb. 6 m-re tehető. Az sem lehetetlen, hogy a III. szelvény délkeleti sarkában feltárt épületmaradvány is e házhoz tartozott („B" ház). 8. HOLL 1956. 177-196. - HORVÁTH 1970. - KOREK 1976. - KOVALOVSZKY 1960. MÉRI 1952. (Az idézett munkákban és jelen tudomásom szerint nem említenek és tártak fel olyan házakat, ahol „szabályos elrendezésben" négy munkagödör lett volna.) 79